értékelés
gyermekkönyv
mesevilág
Catherine Emmett: A mocsár királya - Értékelés
Catherine Emmett A mocsár királya c. mesekönyvét már nagyon régen szerettem volna elolvasni. A kötet mind a fülszövegben kecsegtető bájos történettel, mind a gyönyörű borítóval felkeltette a figyelmem, azonban eddig a pillanatig nem nyílt alkalmam az olvasásra.
Most azonban pótoltam eme hiányosságomat, s azt kell mondjam, megérte várnom erre a kötetre! :3
A mocsár királya egy végtelenül aranyos, szívhez szóló mese egy különös teremtményről, aki a mocsárban él és együtt rezdül a természettel... De mint mindig, most is felüti fejét a gonosz - azaz, az ember...
"Figyelj csak, lápi rém! Királyod előtted,
a térded hajlítsd be, mosolyod előszedd!"
Főhősünk, Dagonya, a mocsárban éli nyugodt, gondtalan kis életét. A "lápi rém" egy végtelenül kedves, csendes, a természetet igencsak szerető szőrös teremtmény, aki jóízűen kortyolgatja a teáját és gondozza a növényeit, amik újra és újra virágba borítják és színessé teszik a mocsár sötét világát...
Egy nap azonban Dagonya gondtalan napjainak vége szakad, mikor a király, kíséretével átcsörtet az erdőn, s közli a mocsári lénnyel, hogy ő itt bizony korcsolyapályát fog építtetni... Dagonya szegény köpni-nyelni nem tud eme hír hallatán, s dadogva kéri a király "kegyelmét" otthonára, s végül az apró hercegkisasszony lesz az, aki "megmenti" hősünket...
A király lányának ugyanis kedvére való volna, ha Dagonya - ígéretéhez híven, mit dadogása közepette hebegett-habogott el a királynak... ^^ - betartaná ígéretét és gyönyörű színekbe öltöztetné virágaival a lápot. A király ultimátumot ad főhősünknek, aki buzgón neki is lát, hogy gyönyörű színpompába öltöztesse lakóhelyét, hiszen, ha Dagonyának nem sikerül virágba borítania a lápot, elveszíti a lakóhelyét...
Ám a gondos munka mind kárba veszni látszik, mikor ocsmány kis hernyók kezdik felzabálni Dagonya gondosan nevelgetett, hatalmas szívvel ápolgatott növénykéit, amiknek így esélyül sem marad a kivirágozásra...
"A hernyók megették az összes virágot,
sötétben látja most hősünk a világot..."
A mocsár királya egy végtelenül bájos mese a kitartásról, valamint arról, hogy bizony, ha valaki jó szívű és szereti a természetet, azt megajándékozzák szerencsével az égiek...
Dagonya meséje mindamellett, hogy rendkívül cuki, sok-sok csodaszép gondolatot is tartalmaz. :3
Főhősünk, ez a teát is békés nyugalommal, angol módra kortyolgató szőrmók valóban együtt rezdül a természettel, szereti a virágokat, az erdőt, a mocsarat, no és természetesen a nyugalmat és a békét. Ebbe az idilli, mocsaras környezetbe vágtat be paripáján, a kissé alul méretezett, ostoba király kíséretével és kislányával, aki elég modernre sikerült a maga fiús ruhájában, s talán egy picinykét feminista is lett...
A mese a régi korok fantasy világát vegyíti a modern világ szelével - úgymint görkori pálya és itt-ott megjelenő modern öltözetek, hogy a színes bőrű alattvalókról (kíséret) már ne is szóljak... Ezeket az apró, elrejtett töviseket úgy látszik, el kell fogadnom, mert ma nincs mese, és nincs történet, ami 100%-ban korhű és "történelemhű" lenne... Sajnos. Ezeket a negatív apróságokat azonban Dagonya karakterének köszönhetően most szinte fel sem vettem, csupán némi kis bosszúságként szolgált, de legnagyobb szerencsémre szőrös főhősünk bája és természet iránt való rajongása, valamint gondja-baja teljesen magába szippantott.
A történet nem lenne azonban teljes Ben Mantle lenyűgöző illusztrációi nélkül, aki egy meseszép erdőmélyt varázsolt az olvasó szeme elé! ❤ A gyönyörű képek mellett a rímekbe szedett mese - merthogy Dagonya története verses mese ám!!! - páratlan tökéletességben elevenedik meg, s a végeredmény egy olyan csodálatos kötet lett, melyben valóban öröm percekre elveszni!
Legnagyobb szerencsémre a rímek 99%-ban valóban rímelnek és nyoma sincs bennük az erőltetettségnek, ami mára oly nagyban jellemzi az efféle írásokat.
A kötet szívből ajánlom mindazoknak, akik egy igazán különleges tündérmesét szeretnének olvasni, de olvasása feltétlenül ajánlott minden generációnak, akik talán egy picit meglátják majd, miféle csodálatos természet is vesz minket körbe, amit érdemes - és feltétlenül szükséges is! - megőrizni az utókor számára...
Hisz ne feledjük, a természet háborítatlanul szép, s aki szereti a természetet, azt a természet is viszont szereti! :3 ❤
Értékelés: 5/5 mocsár
Idézetek
"Sötét kis mocsárban éldegélt Dagonya,
ezen a helyen volt az összes vagyona..."
"Figyelj csak, lápi rém! Királyod előtted,
a térded hajlítsd be, mosolyod előszedd!"
"Saras lett az arca, megfájdult a válla,
kinőtt még egyszerre hatvan szál szakálla."
"...EZER KIS HERNYÓ A LÁPOT FELFORGATTA."
"A hernyók megették az összes virágot,
sötétben látja most hősünk a világot..."
"Ezer kis pillangó röppent fel kecsesen,
s tündökölt a mocsár ezután kedvesen."
"...Dagonya hazatért,
Bendzsóját pengetve vidáman így zenélt..."
"...Senki és sohase ítéljen elsőre,
a legrútabb lénynek is lehet szép bensője,
virágok nyílhatnak a sötét mocsárban,
pillangók repdesnek kolibrik nyomában."
0 comments