A Nyúl ​Péter világa - Milyen az idő? c. óóóriási lapozókönyv a Manó Könyvek gondozásában jelent meg nálunk. Naiv olvasóként egy aprócska, a sorozatba illő kötetet vártam volna, ám amikor megláttam a könyv méretét, majdnem dobtam egy hátast! 

A tavaszról, mikor susognak a fák, virágzanak a tavirózsák és a tó vizén megcsillannak a napsugarak. A tavaszi esőzésről, mikor a gyerekek (és az erdei állatok is) szeretnek a pocsolyákban ugrándozni. A nyári napsütésről, mikor ezernyi színben pompázik a világ. A komor, bús őszről, mikor köd száll a fák közé, homály kúszik be az állatok lakhelyeire és élelmet kell találni. S a gyönyörű, hófedte télről, mikor a havat a levegőben is érezni és lehet hógolyózni, korcsolyázni! 

Mivel a kötet 1+ éveseknek ajánlott, ezért nem is tartalmaz sok szöveget, a hangsúly az illusztrációkon van. A rövid szövegek mellett kisebb illusztrációk kapnak helyet, amik ugyanúgy harmonizálnak az adott évszakkal, mint a mellette helyet kapó "puzzles életkép". A látványvilág szó szerint pazar, a színek élénkek, vibrálnak, a Nyúl Péter-rajongókat bizonyos, hogy pillanatok alatt leveszi majd a lábáról! Én magam azonnal elvarázsolódtam, amint kézbe vettem a könyvecskét, ami szó szerint jó néhány percig arra sarkall, hogy forgasd és csodáld, miközben a szemed mohón falja be a gyönyörű színeket!

A kötet egy bájos narancssárga szalaggal is el van látva, melynek segítségével biztonságosan össze lehet zárni, így a kiszedett puzzle darabok nem potyognak majd ki a helyükről! 

A megadott életkor végett azonban a kötet túlságosan is nagy, s a 12 darabból álló puzzlek is csupán a gyönyörködés célját szolgálhatják. Éppen ezért ajánlom a kötetet a nagyobb ovisoknak is, akiknek bár a szöveg már édeskevés lesz, a kirakó részével ők lesznek azok, akik játszani tudnak. Picit ellentmondásos az életkori ajánlás - és annak a korosztálynak az életkora, amelyik valóban használni tudja azt - a kötet kivitelével, ám ezt külföldön álmodták meg, nem a magyar kiadás hibája. Én magam pedig a jó oldalát szemlélem ennek az ellentmondásnak - megvételével hosszú évekre választunk egy remek kiadást, ami ismeretterjesztő és foglalkoztató is egyben.

Julia Donaldson legújabb kemény lapos lapozója a Sziasztok, ​barátaim! a Tölgyerdő lakóinak eddigi kalandjait gyűjti egy csokorba. A Pagony kiadó Könyvfesztiválos újdonsága igazi csemege lesz a Tölgyerdő meséi könyvsorozat szerelmeseinek!

A nagy alakú, masszív, kemény lapokból álló kötet végigvezet minket az eddig olvasott történeteken. Többek között újra megkereshetjük róka zokniját, Vakond szemüvegét, láthatjuk az erdei zenekar fellépést, Cicus könyvimádatát és együtt rajonghatunk Mókussal a télért, sőt! még az általa készített hóembernek is nevet adhatunk!

A kemény lapokat vizuálisan gusztusos félkörívek választják el egymástól, melyek mindkét oldalán az adott lapon szereplő karakter és a hozzájuk köthető tárgy bújik meg!

Böszörményi Gyula Kis ​Titi c. mesekönyve a Móra kiadó gondozásában látott napvilágot. A Könyvfesztivál egyik legfrissebb újdonsága egy lenyűgöző mesegyűjtemény Gyula bátyó tollából, melyben főhősünk, Kis Titi számtalan kalandot él át nagymamája és szülei társaságában. Ahogy azt Gyula bátyótól megszokhattuk, az írások sziporkázóak, a magyar nyelv ékes szavaival szólnak és sokkal-sokkal mélyebb tartalommal bírnak, mint azt olvasás előtt gondolnánk... Vérzik a szívem, hogy Gyula bátyó már csak odaát szövi a történeteit és mi nem olvashatjuk azokat...

A kötet hét mesét tartalmaz. Az első mesében Kis Titi vállán az ólomsúlyú gondmanó terpeszkedik, mely csak a jó "boszorkánymama" varázslatos madártejének köszönhetően gördül le a kisfiú válláról... A második történetben új gyerekek érkeznek az óvodába, akiknek minden új és félelmetes. A harmadik történet a félelmekről és a múlt felidézéséről szól, s helyet kap benne a sötétségtől való rettegés, melynek az utolsó mesében még nagy szerep jut... A Hupli-Hahó Kopottgatyó egy piros sapkás őrmanóról szól, aki a játszótereket védi, s akinek varázsereje megtanítja Kis Titit az alázatra. A következő fejezetben egy környezetszennyező kisfiú tanulja meg a saját kárán, miként is óvja a természetet és ne dobálja szét a szemetet...

A Sárkányapa egy mesei elemekkel átszőtt komoly történet egy bántalmazó apáról, akire ki kell hívni a sárkányirtókat, hogy azok vessenek véget ámokfutásának és felesége, valamint kislánya végre biztonságban legyen... 

Kis Titi egy bátor, okos és talpraesett nagycsoportos óvodás, aki a maga kis gyermeki világában él és saját mesei nyelvén keresztül tudja megfogalmazni mindazt, ami vele történik. A mesegyűjtemény egy aranyos, tanulságos mesével indít, mikor a nagymama "megleckézteti" saját magát és a kisfiú szüleit is, amiért akaratlanul is, de "bántják" Titit a pöttöm termete végett. Ebben a mesében megjelenik a varázslat és a boszorkány főztje, ami a második mesében már átalakul és teljesen "normális", földhözragadtabb segítséggé válik a kisfiú számára, aki az új gyerekeknek igyekszik megmutatni, milyen jó helyre kerültek.

A harmadik történetben a félelmek játsszák a központi szerepet, de még csupán megemlítés szintjén. Rendkívül aranyos a nagymama régi, gyermekkori, fiatalkori félelmeinek felsorolása, ami már a múlt, ezért Titi kineveti őt, mígnem ő maga kerül szembesítésre jelenkori félelmével, ami már nem is olyan vicces... /A nagymama emléke, miszerint nagyon félt, hogy a nagypapa végül mégsem kéri meg a kezét, pedig már az óvodában megmondta neki, hogy más nem lehet a felesége, csak ő, elragadóan bájos./

A negyedik és ötödik történet a játszótér őrmanóját állítja a középpontba Titi mellett, mely által a mesék varázslatosabbak, s a valóságtól elrugaszkodottabb megoldást kapnak, ám a mondanivalójuk annál fontosabb. Kis Titi megtanulja, hogy nem szép dolog kinevetni mások problémáit és fennhéjázón viselkedni, míg az ovi "rettegett" gyereke Dödö egy életre szóló leckét kap a környezetvédelemről.

A "Sárkányapa" a kötet "legdurvább" tartalommal bíró, legszomorúbb meséje, mely a felnőtt olvasót vágja majd a legjobban mellbe. A gyermekek a rengeteg mesehőssel megszemélyesített, mesebeli eszközöket, megoldásokat tartalmazó történetből annyit fogadnak majd be, amit életkorukhoz mérten tudnak. Fontos kiemelni azonban, hogy a felnőttek a kötetben nem bábok, a megoldás nem a gyermek kezében van, hanem az őt védelmező és terelgető szülőkön és nagyszülőkön, akik szépen teszik is a dolgukat, ez által lesz még inkább valóságos a történet, ami a felnőtt olvasó torkát elszorítja, a gyermek pedig megtanulja, hogy a sárkány legyőzhető, bármit is jelent ez az ő gyermeki nyelvén...

Az utolsó történet Árnyacskáról, az évszázadok során egészen apróra fogyott árnyékról szól, aki maga a sötét, ám az emberek akarva-akaratlanul egyre kisebbé teszik őt a sötétségtől való  félelemük miatt. A nagymama története - melynek főhőse a világhírű barlangász, nevezetes Toplicsek Edömér -, segít Titinek elaludnia a sötétben...

Rengeteg komoly téma, megannyi félelem, ezernyi értékes gondolat. Böszörményi Gyula gyönyörű mesélői stílusa itt is magával ragadó, csupán azt sajnáltam, milyen hamar véget ér a kötet. Nehéz nem telhetetlennek lenni, ha valami igazán értékeset olvasol és szeretnéd, ha az író tovább szőtte volna Kis Titi történetét. 

A mesegyűjteményben mindenki megtalálja majd a maga kedvencét. Kiváló esti meseolvasásra és a kötetben is megjelenített jelentős, valós problémák átbeszélésére. A történetek sok-sok élethelyzetre adhatnak megoldási lehetőségeket, beszélhetünk általuk a környezetszennyezésről, a kicsik és nagyok másfajta nézőpontjából adódó különbségekről, a fizikai és lelki bántalmazás szívfájdító és borzalmas jelenlétéről a világban, menekülési lehetőségekről, bátorságunk megtalálásáról.

Mindezt Takács Viktória csodaszép illusztrációi elevenítik meg számunkra, akinek ismét sikerült tökéletesen megalkotnia a szereplőket és a Gyula bátyó által megírt "Titi-világot".

Jeanne Willis Micimackó ​meg én c. kötete a Móra kiadó egyik legropogósabb újdonsága. A régies, eredeti korabelire rendkívül hasonlító illusztrációkat tartalmazó kötetet az írónő II. Erzsébet királynő emlékének ajánlotta, s Milne klasszikusát nagy becsben tartva alkotta meg nyúlfarknyi meséjét.

Róbert Gida és Micimackó kettesben indul útnak, ám valaki a nyomukban jár... Valaki, akiről nem tudják, ki lehet az, de sem Zsebibaba, se nem Nyuszi az. Lehetséges, hogy a vérszomjas elefántok szegődtek a nyomukba? 

Ha fellapozod a kötetet, kiderül!

A történet két főhősünkre, Micimackóra és Róbert Gidára koncentrál, mellettük nagyobb szerep Bagolynak és Fülesnek jut.

A történet eleinte éppolyan homályos, mint ahogyan főhőseink próbálnak meg rájönni arra, ki is követi őket. A találgatás számos aranyos vagy épp komikus percet okoz az olvasónak, míg végül...

Sajnos a magyar fordítás számomra sok helyen döcög, nem tudom, hogy a rímek ennyire hiányoznak-e a külföldi kiadásból is, de az én szemem rettentően bántotta - tudjátok, a világból ki lehet kergetni, ha egy vers/es mese nem rímel, ezért maximális csillagot nem tudok rá adni... :(

Haász János Apa ​mobilja c. kötete a Móra kiadó gondozásában jelent meg és a Már tudok olvasni kiadói sorozatot gyarapítja. A kötet Könyvfesztiválos újdonság, s véletlen, nem véletlen a témája is rendkívül aktuális, még ha nem is pontosan arról van benne szó, mint amire elsőre asszociálna az ember.

Haász János írása sodró lendületű. Nincs túlírva, több alkalommal hangos kacagásra késztet és remek dolgokra tanít. Sajnos a vége kurtán-furcsán fejeződik be, ezért kénytelen vagyok egy fél csillagot levonni, én magam ugyanis szerettem volna látni a telefon elcsenésének negatív következményeit is...

A számomra három legértékesebb, legérdekesebb gondolatot emeltem ki idézetként az értékelésemben, azonban a történet ennél sokkalta mélyebb.

Az alapszituációt mindenki megéli az életben, akár a szülői, akár a gyermeki oldalról (később mindkettőről), de nincs is olyan ember, aki ne lett volna már minimum egyszer késésben reggel. Mindenki megéli azt is, milyen az, mikor az angyalka és a kisördög a két vállán terpeszkedik, s a józan ész és a szív bölcs hangjai ellenére a tilosban járás győz...

A leporelló kevés szöveget tartalmaz, s a hangsúlyt a képekre helyezi. Ez nem is meglepő, ha az életkori ajánlásra pillantunk, ugyanis a kötet 1+ éves kortól ajánlott. Az oldalakon 2-4 sornyi mondatok kaptak helyet, amik az évszakok egy-egy jeles ünnepére, lakójára, sajátosságára koncentrálnak. Egy egy éves gyermek számára nem is kell ennél több.

A nagyméretű, figyelemfelhívó illusztrációk már sokkalta lényegesebbek, a bájos karakterek vonzzák a szemet: a lédús eper elindítja a nyáltermelést a szánkban, a napozós életkép hatására - én magam legalábbis - visszasírjuk a meleg nyári napokat, a gyönyörű, őszi levélhullás vágyat ébreszt, hogy végre sétálhassunk a bokáig érő, lehullott falevélrengetegben, míg az esőt az ablakon át szemlélő, vagy épp a lenyűgöző karácsonyfát csodáló hősök előrevetítik mindazt, ami az évből még hátravan.

Főhősünk Bingó kutyus és legjobb barátja, Kókusz, a macska - remek párost alkotnak. Kedvencem kettejük közül Kókusz, s az apró csiga, mely egy őszi képen tűnik föl, s egész egyszerűen elragadó.