Holdas Hanna különleges kislány, hiszen vámpírtündér. Az édesanyja tündér, az édesapja vámpír, ő pedig egy kicsit mindkettő. Amikor az osztályba új kislány érkezik, Hanna alig várja, hogy barátságot kössön vele. Mia azonban rá sem hederít. A többi gyerek úgy dönt, ha Mia ilyen undok, ők sem játszanak vele, Hanna azonban úgy gondolja, lennie kell magyarázatnak a lány viselkedésére.

Rettenetesen régen olvastam már Holdas Hanna-kötetet! A kiadó több év kihagyás után, derült égből villámcsapásként jelentette meg a jelen részt, amire én már nem is igazán számítottam.

Jómagam 2018-ban váltam a vámpírtündér kislány rajongójává, s 2021-ben olvastam az utolsó, magyar nyelven megjelent kötetet. Szomorú voltam, hogy a sorozat végül megfeneklett, holott biztosan tudom, hogy nagy rajongótábora volt.

Hanna továbbra is az a szerethető, csupaszív kislány, akiről öt évvel ezelőtt olvastam utoljára; segítőkész, a jót feltételezi az emberekről, nyílt és extrovertált. Jelen részben egy vele eleinte teljesen ellentétes személyiségű társat kap maga mellé Mia személyében, aki az új lány lesz az osztályban. Mia felé kedvesen fordulnak társai, ám a lány pillanatok alatt kimutatja a foga fehérjét. A fellengzős, társaságra nem vágyó, másokat csúfoló és gúnyoló kislány könnyekre fakasztja a jólelkű Hannát, aki kedves-naiv-ártatlan lélekként magába fordul, majd ő lesz az, aki saját magát hibáztatja jogos, szíve mélyéről fakadó döntéséért...

A kötetben megjelenik a zaklatás. Mia rendkívül unszimpatikus, aki a bántalmazó szerepében tetszeleg, s noha fény derül a miértekre és igazi személyiségére, nem tudtam sajnálni és megkedvelni sem.

Hannának nagyon jó szíve van, talán tündér mivoltja végett képes meglátni a jót a legrosszabbakban is, de én nem tudok egyet érteni azzal, hogy ilyen kedvesen kell fordulni a zaklató felé, mert szegény, hát már milyen szomorú, mikor neki esik rosszul valami. Meg a...!

Személyes tapasztalataim miatt sajnos nem tudom ezt a részt jónak mondani. Tanulságos történet, mindennapi iskolai- és élethelyzetekkel, de a bántalmazó nem mindig olyan, mint Mia. Ez egy mese, szemet hunyhatok afölött, mit miért is írt meg így az írónő, de a valódi életben a zaklató embereket nem kell babusgatni, meg kell, hogy kapják, amit megérdemelnek!