­
Swift

Tündéri ​küldetés /Csongor Tünde nyomában/ - Értékelés



A Tündéri ​küldetés /Csongor Tünde nyomában/ c. mesekönyv az idei évben, Dargay Attila rajzai nyomán megvalósult Csongor és Tünde mozifilm alapján készült. A kötet a Móra könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. 
Vörösmarty Mihály eredetije nyomán a szöveget Dér Adrienn írta, az illusztráció pedig - többek között - Máli Csaba nevéhez köthető.

Jelen kötet a moziban vetített mesefilm könyvváltozata, mely a mozgóképes verzió szövegéből átemel teljes sorokat, verseket, de nem egy az egyben tartalmazza a szövegkönyvet - értelemszerűen.


Rendhagyó értékelésemben nem csupán a könyvet, de magát a mesefilmet is méltatom, összevetem őket az eredetivel és remélhetőleg meggyőzlek titeket arról, hogy a modern, kortárs feldolgozások olvasását és megtekintését követően kézbe vegyétek Vörösmarty eredetijét is - amennyiben még nem tettétek...

"Amint a tündér haját levágták, az éjszaka felsikoltott."

Történetünk főhőse Csongor, a király fia és Tünde, a tündérlány, akik egy varázslatos aranyalmafa alatt találkoznak, de szerelmük beteljesedését a boszorkány, Mirigy minden eszközzel igyekszik megakadályozni!

Biztos vagyok benne, hogy sokan nem ismerik az alaptörténetet sem, amiből létrejött ez a rövidített mesefilm, amit aztán egy még tömörebb formában kaptunk meg könyv formájában is.


A mocsárban élő Mirigy vágyik az aranyalmára, de a fa varázserejének köszönhetően a boszorkány nem tud szakítani a gyümölcsből. Ezen az éjjel a fa, gyökereivel magához láncolja őt...

A palotában Csongor újra és újra egy aranyhajú lánnyal álmodik. Ez az álomkép indítja útjára ezen az éjszakán a herceget, aki az aranyalmafa felé tart. Csongor itt találkozik Miriggyel, akit végül kiszabadít, majd ledől a fa alá és elszundít.

A hallhatatlan Tünde és emberi szolgálója, Ilma hattyúként szeli át az eget, majd emberi alakot öltenek a fánál. Tünde maga is álomra hajtja fejét Csongor mellett, s Mirigy csupán erre a pillanatra vár...

A boszorkány levágja a tündér aranyhaját, amit aztán rókává változtatott lányának akar adni, hogy az tündéri alakot öltve láncolja magához a királyfit.

Mikor Tünde haját levágják, az Éj királynője kitagadja a lányt, akinek egyetlen utolsó esélye emberré válni, ha napnyugtáig Csongor megtalálja őt...

Csongor útra kél, hogy megkeresse szerelmesét. Útja során elágazáshoz ér, ahol kalmárokkal; későbbi hű szolgájával, Balgával és három civakodó ördögfiókával találkozik... Eközben Mirigy a háttérből figyeli az eseményeket és választja szét újra és újra a szerelmeseket...


Vörösmarty eredeti színművéhez képest a mesefilm jó pár változtatást eszközölt, ám ez szükséges volt a mozgóképre való adaptációhoz. 
Véleményem szerint egy, az eredetit tiszteletben tartó, meseszép feldolgozás született, ami méltó a forrásanyaghoz!

"Szállj le, tolvaj, köpenyemmel, bocskorommal, ostorommal.
Bokron, árkon és hegyen szörnyű hullásod legyen.
Szállj le, szállj le, és ne fuss, ördögök körmére juss."


Tündéri ​küldetés /Csongor Tünde nyomában/ egy gyönyörű tündérmese, egy igazi klasszikus gyermekköntösben való tálalása. A könyvben egy nagy szerelem elevenedik meg újra, amit átsző a varázslat. 
Tündérek, herceg, aranyalma, ördögfiókák, emberi szolgák és egy boszorkány - tökéletes recept a mesék birodalmához.


Csongor és Tünde története megérdemli, hogy a legfiatalabb generáció is megismerje, s ez által ne merüljön a feledés homályába. Mivel Vörösmarty színműve komolyabb, bonyolultabb, nyelvezete végett pedig ma már nehezebben érthető a 21. századi emberek számára, nem véletlen, hogy szükség volt egy olyan adaptációra, ami hű marad az eredetihez, mégis a mai gyerekek nyelvén meséli újra a történetet.

Az adaptációkkal mindaddig nincs semmi probléma, míg az tiszteli az eredeti anyagot!!! 
Ez ebben az esetben kétségtelenül így igaz. A mozifilm nem csupán Vörösmarty-hoz, de Dargay stílusához is hű marad!

"Így történt hát ez a mese,
a tündérlány és a királyfi szerelme.
A kitartás végül elnyerte méltó jutalmát,
míg a gonoszra büntetés várt.
S mint kiderült, az ördögöknek is van szíve,
és barátok nélkül az élet mit sem érne."

A mozifilm méltó emléket állít Dargay Attilának, kinek rajzai nyomán készült el az alkotás, amit már sok-sok éve szerettek volna megvalósítani a filmes szakemberek. 
Csongor és Tünde történetét maga Dargay meséli el nekünk, aki fekete-fehér rajzokon jelenik meg a modern fővárosban kutyájával együtt, s ül le íróasztalához, hogy belekezdjen Vörösmarty hőseinek történetébe. Ez a fekete-fehér képsor foglalja keretbe a tündérmesét, s idézi fel megérdemelt módon az egyik legnagyobb magyar illusztrátorunkat, akinek olyan figurákat köszönhetünk, mint például Vuk, Karak, Szaffi, Jónás, Zéró és Pimpike.

Ez a keretsztori a mesekönyvből kimarad, az alkotók itt magára a tündérmesére koncentráltak, amiből egy meseszép kötet kerekedett. A könyvben a mesefilmből kiragadott képkockák köszönnek vissza, a gyönyörű illusztrációkkal tarkított lapokon szó szerint megelevenedik a varázslat. Ámulva bámulhatjuk a csodaszép karaktereket, akik régi magyar meséinkből ismerősnek tűnnek, s felnőttként újra elmélyedhetünk a jól ismert történetben, aminek vázát megtartották.

Mind a film, mind a könyv esetében vannak részek, ahol a rímek döcögnek, ez azonban inkább a mesefilm nézésekor szembetűnőbb, s szerencsére számuk elenyésző. A kötet néhány verset, rímes betétet emel csupán át, a szöveg prózai, így nyomtatott formában nem olyan feltűnő.

Kortárs formába öntés végett a történet modern szófordulatokat és poénokat is kapott, de az alkotók ezt meglepően jól alkalmazták, egyik sem ugrik le feltűnően sem a vászonról, sem ki a nyomtatott formából. Az újonnan beemelt állatkarakterek aranyosak és humorosak, s külön kiemelném a Vukra tett képi és hangbeli utalásokat, amik miatt érdemes teljes figyelemmel követni a mozgóképet.


Csongor és Tünde-rajongóként izgatottan vártam, mit ad majd számomra a mesefilm és a mesekönyv, s szerencsére egyikben sem kellett csalódnom! 
Tudom, hogy voltak, akik szerint meggyalázták az eredeti művet, ám én magam nem találtam semmi kivetnivalót az adaptációban - nyilvánvaló, hogy a gyerekek számára befogadható feldolgozást kellett összeállítani, ami felnőtt fejjel is izgalmas. 
A gyerekek nevethetnek az ördögökön, vagy épp Mirigy szépítkezési rítusán, miközben felhőn utazik - ezt rendkívül sajnálom és fájlalom, hogy a könyvbe végül nem került bele -, míg a romantikus lelkű felnőttek elolvadhatnak a szerelmi szálakon. 

Személyes kedvenceim az adaptációban természetesen a három ördögfi volt, személyiségüket tökéletesen eltalálták, s gyerekmeséhez hűen voltak bűbájosak, szeretgetnivalóak és humorosak. 
Tünde csodásan szép lett, tündéri énekhangjával együtt kiemelendő, s Mirigy is igazi boszorka volt a maga megjelenésével és sokszor visszafelé vagy éppen rosszul elsülő próbálkozásaival. A vissza-visszatérő maci és a stáblista utáni jelenetben való megjelenése még egy utolsó kacajra fakaszt a szép, romantikus lezárás után, s egy szó mint száz, úgy érzem, ez egy sokáig többször megnézős mesefilm lesz számomra. A könyvecskét pedig elrakom Vörösmarty klasszikusa mellé, ízlelgessék egymást!


Ha igazán szép, régi stílusú mesefilmre és mesekönyvre vágysz, olvasd el a Tündéri küldetést, majd nézd meg a Csongor és Tünde mozifilmet - szívből ajánlom mindkettőt!


A könyvet köszönöm a Móra kiadónak!

Értékelés: 4,5/5 ördög
Mozifilm: 5/5 aranyalma (Cinema City Allee - 2025.05.12.)
Eredeti: 5/5 klasszikus 

Idézetek

"Egyszer régen,
egy aranyalmafa körül
esett meg ez a mese.
Tündéri és királyian nemes.
Ugyanakkor boszorkányosan furmányos
és ördögien cseles.
Két szerelmes arról álmodott,
hogy egymásra talál, ám az irigység
és a bosszú az útjukba állt..."

"Álom, álom, édes álom, szállj a csendes föld fölé;
Túl a sötét éjszakákon reményként gyullad a fény."

"Amint a tündér haját levágták, az éjszaka felsikoltott."

"- Ám legyen. Egy napot kapsz. Ha a következő hajnalhasadtáig ez a fiú bizonyítja a szerelmét, emberré leszel. De ha nem: az ébredő nap első sugarával fénnyé válsz."

"Szállj le, tolvaj, köpenyemmel, bocskorommal, ostorommal.
Bokron, árkon és hegyen szörnyű hullásod legyen.
Szállj le, szállj le, és ne fuss, ördögök körmére juss."

"Az ördögfiókák nem tétováztak: elkapták őket, és vitték a tündérlánynak."

"Így történt hát ez a mese,
a tündérlány és a királyfi szerelme.
A kitartás végül elnyerte méltó jutalmát,
míg a gonoszra büntetés várt.
S mint kiderült, az ördögöknek is van szíve,
és barátok nélkül az élet mit sem érne."

Ha tetszett, olvasd el ezeket is...

0 comments

Flickr Images