böszörményigyula
értékelés
gyermekkönyv
mesevilág
mórakiadó
recenzió
Böszörményi Gyula: Lopotnyik - Értékelés
Böszörményi Gyula Lopotnyik c. mesegyűjteménye a Móra kiadó gondozásában látott újra napvilágot. Ez úton is szeretném megköszönni a kiadónak, hogy újra megjelentette a kötetet, amit vétek lett volna a feledés homályában hagyni!
Böszörményi számomra egyet jelent a nagybetűs magyar íróval, a kortárs zsenivel, akinek történetei velem együtt élnek és lélegeznek. Sajnos jelen története mind ez idáig engem is elkerült, s ha nem látom meg az előrendelhető tételek között, nem is tudok a létezéséről. Nagy hiba lett volna nem rábukkanni erre a meseszép kötetre, melyben Gyula bátyó megcsillogtatta fergeteges írói tudását és ízes, ékes magyar anyanyelvét, mely nem csupán az elbeszélésmódban, de a számtalan új, kreatív és fergetegesen humoros nyelvi játékaiban és szóalkotásaiban mutatkozik meg.
No, kukkantsunk be egy picit a lapok közé, ki is ez a Lopotnyik és mi is történik ebben a kötetben...
"- Topsics néni kerge volt, az tény, no de egy bérház
banyátlanul... Annál rosszabbat elképzelni sem lehet!"
Történetünk helyszíne a Pukkancs utca 5., egy vénséges vén bérház, ahol immár nyolcvan éve nem volt karácsony!
Főhősünk Lopotnyik, a korábbi utcamacska, most a bérház macskája, akinek a felbukkanásával már semmi sem lesz olyan, mint volt...
Történetről történetre haladva ismerhetjük meg a ház lakóit és a ház banyáját, Topsics nénit, aki nélkül a ház "össze is omlana"...
De ne szaladjunk ennyire előre...
Első, felvezető mesénkben megismerhetjük a lakókat, akik később mind fontos szereplőkké válnak, s a macsek segítségével leránthatjuk a leplet arról, miért lengi be a komor mélabú a Pukkancs utca 5-öt, s vajon miért nincs itt karácsony???
Természetesen, minden jó, ha vége jó, s a titkokra szép lassan fény derül, minek következtében az addigi búskomor lakók is a változás útjára lépnek...
A Pukkancs utca 5-ben azonban mindig történik valami... Egyszer a zöldségek és a torták/édességek vesznek össze az egészséges táplálkozás kérdésén, egyszer egy macskarabló tűnik fel a sötétben, rettegésben tartva ezzel a környéket, máskor az ajándékok tűnnek el hirtelen, s még a Mikulásról is kiderül, hogy csélcsap szoknyavadász!!! Megint máskor egy gonosz manó próbálja bekebelezni a házat, akit csak Topsics néninek sikerülhet elüldözni, ám a ház banyáját megzavarni felér egy öngyilkossági kísérlettel... ^^
Szemtanúi lehetünk azonban annak is, miként válik egy nő banyává, s vajon milyen szörnyűséges dolgok is rejteznek a pincében...
Tarts te is Lopotnyikkal, fedezd fel a Pukkancs utca 5-öt, húzódj az árnyékba a tollukat levető galambokkal és a cserepüket a fejük fölé tartó muskátlikkal, keress megfelelő liftet a bérházba, ahová egy mozgássérült kisfiú érkezik, s forgasd a szemed a Csolovek gyerekek (fiú-lány-lány) tréfásnak korántsem mondható komiszságain...
"Történt egyszer, hogy az öreg bérházra unalmas,
meleg vasárnap délután hömpölyödött. Olyan forrón tűzött
a nap, hogy a tetőn ücsörgő galambok mind levetették
tollruhájukat, és pucéron pihegtek a kémények árnyékában..."
Böszörményi Gyula zseniális író volt! A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb gyöngyszeme, kinek halálával hatalmas veszteség érte az olvasókat. Lopotnyik c. mesegyűjteménye eredetileg 2014-ben látott napvilágot, ám most, 2023-ban sem vesztett jelentőségéből.
A kötet hatalmas igazságokat, mély gondolatokat és rengeteg tanulságot tartalmaz, melyekből gyermek és felnőtt egyaránt tanulhat...
A fergeteges humora és vidámsága mellett az író számtalan komoly témát boncolgat, belepillant az emberi lelkekbe, felszínre hozza a komiszság bőrébe bujtatott gonoszságot; a csúnya göncök mögé rejtett jóságot, színtiszta ártatlanságot; kérdéseket tesz fel, melyek nagy részét megválaszolja, de jócskán hagy gondolkodnivalót az olvasóban is, akivel sokáig együtt él és mozog majd még Lopotnyik és barátai történetei.
A könyv 12 mesét tartalmaz, melyek közt találkozhatunk hétköznapi, de ünnepi köntösbe bujtatott történetekkel is. Több téli, karácsonyi mesét is rejt magában a kötet, de több természetfeletti szereplőjéből adódóan jó néhány mese alkalmas Halloween tájékára is. Az én személyes kedvencem a "manós mese" volt, mikor Topsics néni az idegösszeomlás szélére kergeti a betolakodót, aki el akarja lopni szeretett bérházukat. :3
Böszörményi - mint már fentebb is említettem - itt is megcsillogtatta zseniális humorát. Volt, hogy a hasamat fogva nevettem, s volt, ahol a könnyek peregtek a szememből a nevetéstől. De a humor mellett imádtam a helyzetkomikumokat és megvesztem (imádtam) az író által kreált szavakért, amik ízesek, gyönyörűek, s mind-mind azt hirdetik, milyen gyönyörű is a magyar nyelv, csak tudni kell vele bánni...
Álljon itt példának okáért néhány gyönyörű szó/kifejezés:
- vakolatköpködően öreg, cseréppotyogtató bérház,
- nyarvintott,
- gyerekszemeknek pityergése,
- az öreg bérházra unalmas, meleg vasárnap délután hömpölyödött,
- Sárgaréparancsnok/Tortadmirális.
Mint látható, nem csupán a szavak, de a lélegzetelállítóan gyönyörű kifejezésmód is a kötet (és az író) erőssége. A szöveg több leíró része lírai szépségű, mely simogatja az ember lelkét.
A meséket fekete-fehér és színes illusztrációk vegyesen díszítik. A Szőnyi Gergely által készített képi világ tökéletesen illeszkedik a történetekhez, s együtt is élnek velük. Személyes kedvenceim természetesen a színes illusztrációk lettek, de nem egy kedvencet tudnék mutatni a fekete-fehér képek közül is.
"- Elegem van, nem bírom tovább, megfulladok! Honnan
jön ez az édeskés, csöpögős, lépesmézben forgatott szerelempára,
ami minden orrszőrömet külön-külön csavargatja?"
A szereplők közül személyes kedvencem Topsics néni, a bérház banyája lett, akire tökéletesen illik a mondás, a "zord külső érző szívet takar". De mondhatnám azt is, hogy ne ítélj első látásra! Minden kétséget kizáróan Topsics néninek vannak a leghumorosabb mondatai a történetben, ahogy tulajdonképpen ő a rejtett főhős is, hisz mindig neki köszönhetjük, hogy megoldódnak a problémák.
Természetesen mellette Lopotnyik és kis barátnője, Luca az, akik a főhős kategóriát leginkább magukon viselik, ám én ezzel nem feltétlen értek egyet, legalábbis ami Lucát illeti. A kötet mindenesetre számos szereplőt vonultat fel, akik között mindenki megtalálhatja a maga kedvencét. Példának okáért a vénkisasszony Adalberta és a padlástúró szép egymásra találása, avagy az iszákos Markoláb bácsi jó útra térése a habos málnaszörppel mind-mind megérne egy külön misét, de nem lövök le minden poént...
Most pedig, rajtad a sor Kedves Olvasó! Merülj el a Pukkancs utca 5. alatt álló bérház rejtelmeiben, ismerd meg a szereplőket, kalandozz, eredj egy cicatolvaj nyomába, nézd meg, milyen nagy léhűtő is a Mikulás és hagyd, hogy elvarázsoljon Böszörményi csodálatos fantáziája! Ha ismered Gyula bátyó munkásságát, azért; ha pedig nem, akkor azért vedd kezedbe és olvasd Lopotnyik és barátai lenyűgöző történeteit!
Gyermekeknek és felnőtteknek, cicamániásoknak, a humoros, zseniális mesék szerelmeseinek szívből ajánlom a kötetet!
A könyvet köszönöm a Móra kiadónak!
Értékelés: 5/5 banya
Kedvenc kötet
Idézetek
"Ismered-e a Pukkancs utcát? Hallottál-e már az ötös szám alatt álló vénséges vén, vakolatköpködően öreg, cseréppotyogtató bérházról?
S vajon tudsz-e arról, hogy ebben a roggyatag, négyemeletes építményben immár nyolcvan éve nem volt karácsony?"
"- Mind beöntöttem a fajanszba, ami mérgező itóka csak volt! Többé már nem vagyok szomjas, emberek, és a gigám se kíván mást, mint édes-habos málnaszörpöt!"
"Mivel az öreg kandúr egész életében az utcák csavargója volt, jól tudta, milyen az, mikor hiába korog a has, mégse jut bele egy csepp tejecske sem, s hiába vacog a fog, sehol egy meleg kemence. Ilyen a szegénység..."
"- A kalácsnak hűlt helye!
- A kolbásznak csak illata maradt!
- A kamrában sincs már több falat!
- A majonéz elveszett!
- A töktorta is oda!
- És mi legborzalmasabb: a kajatolvajnak nincs nyoma!"
"- Sárgaréparancsnok vagyok, az egészséges étkek fővezére! Ezennel felszólítalak, te pákoszos macska, hogy SICC!
(...)
- Én Tortadmirális vagyok - felelt az édesen. - És szintén kotródásra kötelezlek!"
"- Azt hiszem - morrantott csendesen Lopotnyik, aki mindezt a két virágcserép közül kikandikálva nézte végig -, most bölcs iránynak... ó, micsoda égés... az egérút ígérkezik!"
"...sietve felszaladt a lakásba, ami áram híján sötétebb volt, mint egy csukott szemű és szájú kisiskolás fejének legbelseje."
"Tudod-e, hogy hol rejtőznek a legnagyobb kincsek? No, ha még nem, akkor most jó erősen kapaszkodj a két füledbe és tárd ki őket, mint egy hallgatózó elefánt!"
"Történt egyszer, hogy az öreg bérházra unalmas, meleg vasárnap délután hömpölyödött. Olyan forrón tűzött a nap, hogy a tetőn ücsörgő galambok mind levetették tollruhájukat, és pucéron pihegtek a kémények árnyékában..."
"- Napfényből most akad itt bőven - sandított a hőségben szédelgő, pucér galambokra, meg a cserepeik alatt hűsölő muskátlikra Lopotnyik."
"A banya, aki cseppet sem szerette, ha megzavarják délelőtti, délutáni, esti vagy akármikori nyugalmát, hosszú percekig tűrte a karistolást, ám végül csak kinyitotta az ajtót.
- Mi a túrógombóczápor lelt benneteket, he?! - kárálta, mint valami morc varjú, kezében habcsöpögős fogkefével. - Hát már azt az egyetlen fogát se pucolhatja nyugodtan a boszi, ami még megmaradt neki?!"
"- Tudod, bármilyen mogorva és zsémbes is, még sosem hagyta cserben a házat."
"- Jaj, mi lehet ez? - rémüldöztek a lakók.
- Topsics néni az életét meséli - mondta halkan Lopotnyik.
És így ment ez egészen késő estig, mikor hirtelen kivágódott az ajtó, és a manó könnyes szemmel, gyér haját tépve, visongva fúrta át magát a lakók között, s rohant bele az éjszakába, miközben így óbégatott:
- Jaj, nem bírom tovább, elég volt már, hagyja abba, kéééreeeem! - aztán egyetlen füstös villanással, ahogy érkezett, örökre eltűnt.
- Ez fura - mordult a lakása küszöbén álló Topsics néni csalafinta mosollyal a manó után. - Pedig még csak a születésem utáni harmadik napnál tartottam."
"Tudod-e, miként esett az a rémeset, mikor egyetlen kajla macskabajszon függött a világ összes gyerekének boldogsága? No, ha nem, akkor most figyelj, mert borzongató mese következik!"
"- Én, gyermekem, nem benne nem hiszek, sokkal inkább neki nem hiszek - felelte. - Azóta végképp nem, hogy randira hívott, mozit és habos kakaót ígért, ám hiába vártam rá pirkadatig, az orra hegyét se dugta arra."
"...Csolovekékat pedig előkarácsonyi vásárlógörcs ragadta magával."
"- ...Nekem ugyanis annál szebb ajándék nem kell, mint hogy alaposan kialhatom magamat."
"- Tudod, hogy van ez nálam, édes Irmám - húzkodta a szakállát az öreg. - Ha egy gyerek kér tőlem valamit, annak ellenállni nem tudok.
- Bezzeg nekem ellen tudtál állni! - pufogta Topsics néni.
- Ja, hogy a randink... - kapott észbe a Mikulás. - Tudod, az úgy volt, hogy már épp indultam volna eléd, mikor szembejött az a töpörödött kis boszi a Durrancs utca 4.-ből, akinek olyan hercig vasorra van, és hát... Bocsáss meg, Irmám, de nem tudtam ellenállni."
"Előbb a Csolovek gyerekekről (fiú-lány-lány) derült ki, hogy emberrablók, most meg a jó Mikulásról, hogy csélcsap boszicsábász."
"Tudod-e, mitől van az, hogy néha sötét az ég, és a villámok cikbe meg cakkba szaladnak rajta, miközben úgy mennydörög, hogy még a fog is vacog belé? Talán a boszorkányok ropják odafönn dühös táncukat? Meglehet, én nem tudom. Annyi azonban biztos: ha egy banya bús, akkor körülötte az egész világ borús!"
"- Elegem van, nem bírom tovább, megfulladok! Honnan jön ez az édeskés, csöpögős, lépesmézben forgatott szerelempára, ami minden orrszőrömet külön-külön csavargatja?"
"- Topsics néni kerge volt, az tény, no de egy bérház banyátlanul... Annál rosszabbat elképzelni sem lehet!"
"- Nekünk meg nincs kedvünk vásárolni - sóhajtozott Csolovekné. - Mi lesz így azzal a sok pénzzel a bankszámlánkon?
- Mi meg fogyunk - sikkantotta Kispöcök úr. - Az asszony már legalább két dekát leadott: oda az én szép, töltött galamb nejem, jaj, nekem!"
"- A Pukkancs utca 5.-ben kezd minden a feje tetejére állni, mióta a ház boszorkánya világgá szállt."
"- Hiába no, attól, hogy valaki öreg, még lehet buta, mint a dísztök!"
"- Lift? - hökkent meg Főfal. - Á, igen, már hallottam arról a fura, új találmányról. Ha jól értesültem, egy nagy fémdoboz, ami le-föl szaladgál a házban. Csiklandós lehet."
"- Tudjátok, már úgy megszoktam a házban lakókat! - ... - Mindegyiknek ismerem az életét, a titkait, kisebb-nagyobb huncutságait, és kíváncsi vagyok, holnap mi történik majd velük. Komolyan mondom, jobb, mint akármelyik szappanopera!"
"- Csend legyen odafönn! - gurgulázta a báb. - Mostantól én vigyázok rátok, ti pedig szót fogadtok nekem, különben lesz nemulass és gyerekszemeknek pityergése! Értve vagyok?"
"- Még engem is elvarázsoltak - cuppogott bosszúsan Topsics néni. - Engem, a ház banyáját!"
"Bajban vagy és nincs kiút?
Hívj gyorsan a hős kandúrt!
Füle tépett, bajsza kajla,
Lopotnyiknál nincs jobb macska!
Kedves, puha szőrdoromb,
ki a gangon kódorog.
Minden lakó együtt vallja:
Lopotnyik a legjobb macska!
Karma éles, esze vág,
bátrabb, mint hat elefánt.
Pukkancs utca 5-öt lakja,
Lopotnyiknál nincs jobb macska!
Csuhajja és ripityom!
Lopotnyik a haverom!"
0 comments