Rádai Andrea sokak szívébe lopta be magát a tavaly megjelent Rókazsolt a Margitszigeten c. mesekönyvével, aminek már a második részét is a kezünkben tarthatjuk! A Rókazsolt ​és a különleges kedd nemrég látott napvilágot a Pagony kiadó gondozásában, s még sziporkázóbb, még kreatívabb mint az első kötet, ha egyáltalán lehet ilyet mondani a szintén zseniális első rész fényében! Az írónő tizenegy fejezetben szövi tovább hősei életét, kiknek mindennapjai elsősorban Banyabarbi bosszújának meggátolása körül forognak...  

A kötet Varjúsanyi nem mindennapi álmának bemutatásával veszi kezdetét és egy bűbájos koi pontyos történettel zárul. Ez a két rövidebb mese öleli körbe a Banyabarbi bosszújának megakadályozásáról és a boszi megállításáról szóló cselekményszálat, ahol minden fejezetben más-más szereplőt követhetünk nyomon. A történet így szerteágazó, több szálon futó lett, s mindenkinek lehetősége nyílik többet olvasni kedvenc szereplőjéről, akárki is legyen az hőseink közül.

A Margitszigeten békésen folyik tovább az élet. Hőseink élik a mindennapokat, Macskabalog és Macskarozál randevúzik, s a hosszú távollét után végre újra élvezhetik egymás társaságát. Ahwww :3 (Megsúgom, hamarosan kiscica nyávogástól lesz hangos a Margitsziget... )

Miután hőseink kiszabadították Macskarozált a gonosz Banyabarbi fogságából, úgy tűnik minden rendben van. Varjúsanyi a szabadtéri színpadon hallgat egy világhírű operát, s elhatározza, maga is énekes lesz, ám ehhez meg kellene tanulnia elfogadhatóan énekelni... Ebben lesz segítségére Rókazsolt és a MaRi felkészítőtanára, Rigórékanéni, s a fejezet végén kiderül, lehet-e operaénekes egy varjúból?

Hőseink egy varázsitalokkal teli könyvhöz fordulnak segítségért, amiben találnak is egy receptet az ellenségek legyőzésére, ami a kérdéses személyt apróvá és nevetségessé varázsolja...

Rókazsolt és barátai nekilátnak, hogy elkészítsék a Margarita koktélt... ^^ Sárkánybori beszélő fogkefe sörtéért indul a városba, Sári és Joli az állatkertbe mennek az apukájukkal zsiráfkönnyeket szerezni, Varjúsanyi és Vanessza küldetése egy olyan legódarabka beszerzése, amibe belelépett egy szakállas esküvői vendég, Brendonnak elakadt liftben bennrekedt sóhajtást kell szereznie, Rókazsoltnak pedig vizet egy zenélő szökőkútból, kiscica bajszáról lecsöppenő tejfölcseppet, margarint és sok-sok sajtospárizsi véget... Ajaj, mi lesz ebből?

Szerinted sikerül hőseinknek begyűjtenie a különös, nem mindennapi hozzávalókat és legyőzik Banyabarbit? Lapozd fel a Rókazsolt második kötetét és kiderül!

Geronimo Stilton Nyomozni hív Sherlocco könyvsorozatának harmadik kötete, az Éjsötét ​köd nemrégiben látott napvilágot a Kolibri kiadó gondozásában. Az ötletes, humoros és izgalmas rejtélyekben gazdag könyvsorozat a tavalyi év folyamán vett le a lábamról, s a harmadik kötet sem okozott csalódást. Barátaink jelenlegi nyomozását egy parányi misztikum lengi körül, mely tökéletesen alkalmas arra, hogy az olvasót is homályban tartsa az elkövető személyének kilétéről egészen a tetőpontig... 

Mióta Geronimo Stilton utoljára betette a lábát Sherlocco hazájába, Cindon a rettegés földjévé változott... Az eső áztatta, köd borította város hangulatára ezúttal a rettegés is rányomja a bélyegét, ugyanis napok óta gyakorta megmagyarázhatatlan, sűrű, sötét köd telepszik a városra, mely amilyen gyorsan érkezik, olyan gyorsan távozik is. Ám amíg jelen van, halálra rémíti a lakókat, s természetesen a bűnesetek száma is megnő...

Stilton érkezése napján testközelből tapasztalhatja meg a különös jelenséget, s a félelem annak rendje és módja szerint kúszik be főhősünk bőre alá... Az életveszélyes szituációból Sherlocco menti meg barátunkat, majd a főhadiszállásra kíséri, ahol már kígyózó sorban várnak az elkeseredett személyek arra, hogy a híres nyomozó fogadja őket...

Sherlocco a sor legvégén álló, kissé megtépázott urat fogadja először, akinél komoly esetet szimatol. Cal Carat ékszerész valóban izgalmas üggyel érkezik, mely felkelti a nagy nyomozó figyelmét. A világhírű énekes, Shock Slager menyasszonyának készített ékszer, a Tündérek Álma, egy gyönyörű rózsaszín gyémánt - eltűnt! Az ékszert a köd leereszkedtekor rabolták el a megrendelőnek szállító furgonból...

Sherlocco lelkesen veti bele magát a nyomozásba, s egy olyan lebilincselően izgalmas ügyet sejt a háttérben, melynek szálait korántsem olyan egyszerű felgöngyölíteni, mint azt elsőre gondolnánk. Ám Stiltonnak és az olvasónak még sokat kell tanulnia a legendás koponyától, aki pillanatok alatt átlátja ezt a csavaros, misztikus ügyet... 

Cinton városában mindig történik valami! Az apróbb-cseprőbb bűnesetekkel és pitiáner tolvajokkal azonban a nagy nyomozó sosem foglalkozna, így az igazán izgalmas és kellőképp bonyolult esetek azok, amikkel mi magunk is találkozhatunk, ha kézbe vesszük a nagy Sherlock Holmes leszármazottjáról szóló könyvsorozatot!

Az Éjsötét köd a nyomozás izgalmán túl humorban is gazdag, melynek nagy része magától a címszereplőtől származik, aki zseniális agya és páratlan logikája mellett Stilton barátunkat is újra és újra kiképzés alá veti, hogy nyomozósegédje fejlődjön... Stilton hozza a szokásos figuráját, bár talán ebben a részben egy picit kevésbé esetlen és sokkalta szerethetőbb is, mint eddig.

A kedvencem továbbra is Sherlocco, aki újra és újra meg tud lepni. Emellett imádom a kötetek látványvilágát és ezt a rágcsálókkal benépesített világot, ami oly sok ember szívét rabolta már el világszerte. Kíváncsian, epekedve várom a folytatást - remélem, az éven legalább még egy kötetet kapunk magyar nyelven a kiadótól...

Jarvis Medve és Madár könyvsorozatáért nem túlzás azt állítani, hogy sok-sok ország olvasóközönsége szó szerint rajong! A Pagony kiadónak köszönhetően pedig piciny hazánk is megismerhette ezt a két bolondos-bűbájos, szerethető párost, akiknek kalandjait immár a harmadik kötetben követhetjük nyomon! A ​kaland és más mesék az egyik legropogósabb újdonság a könyvpiacon, mely pillanatok alatt rabul ejt! Medve és Madár-rajongóknak kötelező vétel!

 

 

A kötet, mint azt már megszokhattuk négy mesét tartalmaz. Négy új, humoros, aranyos, szívet melengető és kacagtató mesét, melyek éppúgy leveszik az olvasót a lábáról, mint az előző kötetek történetei. Felbukkan egy új szereplő is Vakond személyében, aki természetesen eleinte a konfliktus forrása lesz...

A semmi c. első mesében Madár nem érzi valami jól magát... Medve igyekszik őt felvidítani, de Madár beteg, így "A tánc", amit Medve ad elő sem használ. Végül győz a semmit nem csinálás, amiben Medve nagyon jó, a barátságuk pedig kristálytisztán ragyog át a lapokon.

A következő történet A lyuk címet viseli, melyben főhőseink kalandozni, túrázni mennek. Főszerepet játszik a nap során egy lyuk, amibe nem szabad belebújni, s a felhők, amik közül Medve szívesen elkapna egyet. Vajon melyikük néz bele a lyukba, amibe nem volna szabad, s mi lesz ennek a vége? 

A vakond c. következő mesében bemutatkozik Vakond, a vicces-tréfás állat, aki úgy tűnik, nagyon egy hullámhosszon van Medvével, s akivel vicceket mesélnek egymásnak. Madár felesleges harmadiknak érzi magát, a vicceken kényszeredetten nevet, s elhatározza, hogy visszaszerzi Medvét. Elvégre ő a legjobb barátja... Ám a féltékenység sokszor őrült és buta tettekre sarkall...

A kaland zárja a kötetet, melyben Medve, Madár és Vakond már jó barátok és csónakázni indulnak a tavon, ahol kalózokkal és egyéb mesebeli teremtményekkel vívnak ádáz csatát, de csak miután kiszabadulnak a hínárok fogságából... A tengeri kalandozás azonban igen fárasztó, s a nap végén jólesik egy kis pihenés...

A mesék közt találhatunk szívből kacagtatót, melynek direkt a szórakoztatás a célja, de a mélyebb, komolyabb témák is megjelennek, amikből szintén mindig tartalmaznak valami újat a kötetek. Itt a betegség és a barátság összetartó ereje jelenik meg, valamint a féltékenység csúnya, zöldszemű szörnye üti fel a fejét, így a kacagás mellett a szívszorító pillanatok és az izgulás főhőseink sorsáért sem maradnak el. Imádom, ahogy Jarvis játszik a képekkel és az elejtett szavakkal, amiknek mintha semmi komolyabb, mélyebb jelentése nem lenne, ám a mese végére igenis kikerekedik, miért is írta-rajzolta oda azt, amit.

Személyes kedvencem jelen kötetből A lyuk c. mese lett a maga őrületesen humoros történetével, a visszhanggal, Madár megsínylett kobakjával, amin égnek merednek a tollak, a belső monológjaival és az elkapott felhőcskével. ^^ A mese párja lehetne tulajdonképpen az első kötetben olvasható "A virág", melynek cselekménye rendkívüli hasonlóságot mutat ezzel, mégis egyedi és frappáns mindkettő.

A szerethető történetek mellett a látványvilág továbbra is elvarázsol, öröm elveszni és böngészni a rajzokban. Várom a pillanatot, hogy eltáncoltassam "A táncot" az apró olvasóimmal, ilyen kreativitás és humoros képsorok mellett biztos vagyok benne, hogy a gurgulázó nevetés garantált! Azt nem tudom, hogy felhőt sikerül-e fognunk, de megpróbálkozunk majd azzal is...

"- Hát, akkor azt hiszem, itt az ideje, hogy... eltáncoljam neked A Táncot!"

Cori Doerrfeld A ​csupafül nyuszi c. tündéri mesekönyve a Pagony kiadó egyik legropogósabb újdonsága, mely az érzelmek színes és széles skáláját vonultatja fel előttünk. Tulajdonképpen egy remek vigaszkönyv, ami a legkisebbek nyelvén meséli el azt a történetet és a gyermekben lejátszódó folyamatot, amit a kicsik "nap mint nap" átélnek játék közben...

Főhősünk, Tomi gyönyörű várat épít, ám a torony hirtelen ledől! Tomi magába roskad, elszontyolodik. A bajt először a tyúk veszi észre, aki segíteni érkezik, ám a fiú nem kér a segítségből... 

A tyúkot felváltja a medve, a kígyó, a hiéna, az elefánt és még egy sor állat, akik mind segíteni jönnek, ám Tomi így vagy úgy, de mindegyiküket elüldözi maga mellől. Aztán megjelenik a nyuszi...

A csupafül nyuszi (eredeti, beszédes címén The Rabbit Listened) egy végtelenül bűbájos, megható történet, mely erős szimbólumrendszerrel dolgozik. Célja a nem is olyan egyszerű és nyilvánvaló témáról való beszélgetés és a segítségnyújtás.

Segítséget, vigaszt nyújtani, meghallgatni a másikat, vagy éppen békén hagyni, ha az a számára legjobb megoldás az adott pillanatban nem is olyan könnyű... Hisz hogyan vidítunk fel másokat? Hogyan vigasztalunk? Mindig és mindenki más formában, mely az adott helyzettől függ. Általános megoldás, mely minden helyzetre jó volna, nem létezik. Néha csupán hagyni kell, hogy a sebzett lélek magától nyíljon meg, s elég a csendes jelenlétünk, hogy a másik érezze, igen, ott vagyunk, de nem erőltetünk semmit...

Tomiban ezernyi érzelem kavarog. Az állatok a segítségére érkeznek és különböző megoldásokat kínálnak neki. A medve morog és ijesztő, a kígyó gonoszul sziszegve arra sarkall, hogy álljon bosszút, még ha azzal másnak fájdalmat is okoz, az elefánt csak segítene újra felépíteni azt, ami összedőlt... Tomi minden érzelmen átesik, de csak akkor, mikor eljön a megfelelő idő. Mély szomorúságának feloldásában a nyuszi lesz segítségéül, aki puha bolyhosságával csupán lecsücsül a kisfiú mellé, s mikor eljön az idő, a biztonságos közeg nyújtotta pillanat, Tomi kiadja magából azt az ezerféle érzelmet, amit addig visszafojtott...

Kertész Erzsi Az ​elátkozott erdő /Hova tűnt a jókedv?/ c. mesekönyve a görög mitológiát és a modern világot ötvöző tanító mese, mely a Móra kiadó gondozásában látott napvilágot. Főhőse a kecskelábú Pán, a pásztorok istene, aki erdei nimfákkal és különféle varázslatos lényekkel él az erdő mélyén...

Pán egymaga gondoskodik az erdő lakóinak jólétéről, akikhez szoros kapcsolat fűzi. Ő az, aki megoldja társai problémáit, s bár tudja, s bosszantja, hogy társai nem képesek önállóan tenni magukért, mindig segít rajtuk...

Egy nap mogorva öreg hölgy tér be az erdőbe, aki haragosan közli az erdő lakóival, hogy ellopta és elrejtette a jókedvet... A mitikus teremtmények megijednek - mi lesz velük, ha nincs jókedv? A tanács természetesen úgy gondolja, Pán az, akinek fel kell kerekednie és megkeresnie az elveszett jókedvet, míg ők otthon maradnak sopánkodni, s hibáztatni azt, aki tesz is értük valamit...

A történet "főgonosza" Kalapács Károlyné, a mogorva öreg néni, aki egymagában él; morcos, rosszindulatú és tipikusan olyan negatív ember, aki azt vallja és cselekszi - ha neki nem jó, másnak se legyen az... Valójában azonban egy végtelenül magányos lélek, aki a történet folyamán magába néz, s bár az ő gonosz tette lesz az, ami elindítja a cselekményt, ő lesz az is, aki ezzel együtt elindítja a változás folyamatát. Az erdőben, a mitológiai lényekben és saját magában is... Kulcsfigurája az eseményeknek, s a többi szereplővel együtt tanul meg valami igazán fontosat...

Nem csupán pozitív érzelmek léteznek. Rengeteg negatív érzelemmel találkozhatunk nap mint nap, melyek egyike sem kerüli el messzire az embert tartósan. Sokszor diszfunkciót okoz(hat)nak, ám örök igazság az is, hogy öröm nélkül nincs bánat, tragédiák, rossz dolgok nélkül pedig nincs jókedv és boldogság sem... Egyik sem létezik a másik nélkül, ezt nem szabad elfelednünk a legborongósabb napokon sem.

A pozitív és a negatív érzelmek egyensúlyára kell törekednünk, hogy ne lépjenek fel működési zavarok, mint némely szereplőben is... Vicces, de ha nem tud nevetni a megtréfált személyen az, aki alapvetően kárörvendő és mindig "megvicceli" a másikat, mert eltűnt a jókedv, ami nélkül már az egymással való kiszúrás sem az igazi, az éppolyan probléma, mintha a saját gyávaságunk tart minket vissza attól, hogy helyesen cselekedjünk, bátran viselkedjünk... Az elátkozott erdő nem csupán a helyes és pozitív érzelmekre, tulajdonságokra és viselkedési formákra hívja fel a figyelmet, de bemutatja az élet árnyoldalait, valamint az ellenpólusokat is, kerekedjenek abból bármennyire is mulatságos tények, mint a fentebb említett is...

Az erdő és a város éles kontrasztot alkot, majd tulajdonképpen eggyé válik, legalábbis az ott élők által minden bizonnyal, s megmutatja, milyen jól elférnek egymás mellett a különbözőségek - a régi és az új dolgok... A történet sokkalta nagyobb mélységekkel rendelkezik, mint azt eleinte gondolnánk, s mivel többrétegű, rengeteg beszélgetésindító témát találhatunk benne. Mindezek mellett pedig egy bájos meseként is megállja a helyét a legkisebbek számára. 

A tartalmas, követendő gondolatokkal teletűzdelt mesét Káposztás Judit gyönyörű illusztrációi keltik életre. A látványvilágban a természet színei, a kék, zöld és lila árnyalatai dominálnak, míg a városba érve a színek játéka is megmutatja az eltérő környezetet és értékeket. Egy "teljesen másik világban" találjuk magunkat, amint megjelenik a sárga szín, s a lapokról a mindenkori nyüzsgő élet szele köszönt ránk. Külön tetszett a rengeteg mitológiai utalás a hátterekben, a múzeum falán lógó alkotások képében, a szobrok között. A teljes oldalas, aprólékosan kidolgozott illusztrációk végett a kötet bátran adható a kisebbek kezébe, akik egyszerű, kalandos meseként követhetik végig az eseményeket, míg a nagyobbakkal már elkezdhetünk "dolgozni", s a felszín alá tekintgetni...

Pán fölöttébb szerethető főhős, aranyos, bátor, önmagában olykor-olykor kételkedő és esendő hős, aki nem fél bevallani, ha valamit nem tud, mégis bátran szembenéz az ismeretlennel. Bizonytalan, magában puffog, ha az élet úgy hozza, mégis olyan hős, akire felnéznek a társai, s akiért tűzbe is mennének. Erre azonban nekik maguknak is rá kell jönniük, ám amikor ez megtörténik az maga lesz a varázs, mely megmutatja milyen fontosak is a barátok az emberek életében. A történetben, még ha csupán egy icipici hangyányit is, de a romantika is megjelenik, ami még több bájt ad a történetnek.

Ralf Butschkow Jaj, ​csak ki ne nyisd! c. lapozója a Móra kiadó egyik legropogósabb újdonsága. A végtelenül vicces és aranyos lapozó öt állat őrülten kalandos történetét meséli el, melyben a gyermek és felnőtt olvasó maga is részesévé válik a kalandnak.

S hogy vajon miért kapjuk ezt a figyelmeztetést? Nos, a huncut kis állatkák miatt, akik be vannak zárva a könyv lapjai és az állatkert rácsai közé, s akik azonnal kiszöknének biztonságos környezetükből, amint lehetőségük nyílik a szökésre. A kötet kinyitásával pedig pontosan ezt a szabadságot és menekülési lehetőséget teremtjük meg az állatoknak, akik kapva kapnak is az alkalmon...

Az állatok nyomában járva mi magunk is részesévé válunk a történetnek, s a kötet rázogatása, a villanykapcsolóval való szórakozás, az állatok simogatása és egyéb őrületes kalandok után jön a legnagyobb feladat, elfordítani a kulcsot a zárban...

Ralf Butschkow német illusztrátor, mégpedig az egyik legnépszerűbb az országban, aki egyben szerzője is a kötetnek. Humorral teli képeit, szerethető állatkaraktereit látva népszerűsége tökéletesen érthető - az egyik legminőségibb lapozó ez a hazai könyvpiacon is!

A kötet rövidsége végett sok mindent nem árulnék el az állatok és az olvasó együttes kalandjairól, legyen elég annyi, hogy lesz itt egy pajta, meg némi festékes vödör, színek kavalkádja, oltári ramazúri, megoldásra váró probléma, és egy seregnyi komisz állatka...