Lenka Chytilová Éjszaka c. lapozója még ősszel látott napvilágot a Kolibri kiadó gondozásában. A könyvesboltban lapozgatva azonnal beleszerettem a kötetbe, ám vásárlásra sajnos nem volt lehetőségem, így, amint a könyvtárunk beszerezte, én is megszereztem magamnak olvasásra. ^^

A kötet tulajdonképpen egy gyönyörű ismeretterjesztő, ami érdekes információkat rejt magában. 

Az Éjszaka engem ízig-vérig rabul ejtett! 

Tartalma korántsem sablonos, a minden könyvben olvasható információkkal ellentétben itt igazán érdekes, gazdag tényekről olvashattam, melyek közül nem egy, nem két új információval gazdagodtam, s tettem szert nagyobb tudásra. 

A figyelmet folyamatosan fenntartó, "izgalmas" tartalom mellett a látványvilág is lenyűgözött! 

A Martin Sojdr által készített illusztráció egészen varázslatos, ám tulajdonképpen az egész kötet maga a varázslat, egy teljes erdei világ, melyben apró, kiemelt szövegbuborék-keretekben olvashatjuk magát a szöveget.

A formára vágott oldalak lehetővé teszik, hogy bekukucskáljunk a következő oldalakon elbújt lakók otthonába, s a gondosan elrejtett apró részleteket is izgalmas böngészni ebben a formában. Ahogy haladunk előre, úgy gazdagodik az erdő élővilága, ám az első oldalakon bemutatott állatok sem tűnnek el, hisz a furfangos "lukaknak" köszönhetően velünk tartanak és itt-ott kikukucskálnak a tóból vagy épp az erdőből.

Beatrix Potter híres nyuszijának világa új kötettel bővült! Nyúl ​Pétert azt hiszem nem sokaknak kell bemutatnom, hisz biztos, hogy a többség hallott már róla, vagy látta magát a karaktert valamilyen formában. A Manó Könyvek egyik legfrissebb újdonsága a Karácsonyi csillag, ami tökéletes olvasmány Szentesére. Szülők és gyermekek, nagyszülők ülik körbe a gyönyörűen feldíszített fát, a házban karácsonyi illatok szállnak, esetleg szól a muzsika, majd egy picit lecsendesedünk és anya vagy apa felcsapja a gyönyörűen illusztrált, szívet melengető történetet magában rejtő kötetet, s a gyerkőcök a felnőttek ölébe kucorogva hallgatják áhítattal a mesét. Ugye, a ti szemetek előtt is lejátszódott ez a varázslatos jelenet?  ❤

A nyúlüregben karácsonyi hangulat uralkodik! Nyúl Péter és testvérei, Pamacs, Tapsi és Füles a karácsonyfát díszíti - meg akarják lepni a mamát egy gyönyörűen feldíszített fával! 

A fára szépen sorban kerülnek fel az égők, a gömbök, a girlandok, de ó jaj! - az utolsó doboz, mely a csúcsdíszt rejtette magában üresen tátong! Most mi lesz?

Szeretett kis nyuszijaink mindenhol keresik az eltűnt csillagot, de sehol sem találják, ezért úgy döntenek, saját karácsonyi csillagot készítenek a fa tetejére ágakból, szalagokból és makkból! Ám a legújabb csúcsdísz igen törékenynek bizonyul...

A Nyúl Péter világa kiadói sorozatot gazdagító kötet igazi karácsonyi ajándék gyermeknek és szülőnek egyaránt, melynek olvasása és lapozgatása közben tartalmas, léleksimogató és emlékezetes közös időt tölthetnek együtt a családok. A Karácsnyi csillagnak ott a helye a klasszikus karácsonyi és téli mesék között, gazdagítva azokat!

Bár a történet csupán néhány oldal, a történet bája és mondanivalója kárpótol a lapozó rövidségéért, ami masszív, kemény lapokkal látott napvilágot, tehát maximálisan strapabíró, minőségi kiadvány lett. 

Szívből ajánlom a Karácsonyi csillagot Nyúl Péter-rajongóknak, nyuszibolondoknak, s természetesen a karácsonyi mesék szerelmeseinek! :3 

Főhősünk Dömper, a parkban élő "utcazenész", kinek dalait Csöpi hallgatja áhítattal napról-napra. Csöpi maga is zenélget, s hő vágya egy közös zenekar, s még valami egészen más is... ám Dömper a világhírnévre vágyik...

Dömper faképnél hagyja Csöpit, s rögvest útra kél, hisz a park átszelése csigalábakon bizony időbe telik...

Talán oda sem ér estére, ha vesztegeti az idejét, s úgy tűnik, hogy félelme megvalósulni látszik, mikor "az egész világ összeesküdik ellene"...

Dömper viszontagságos nap elé néz. Elkapja egy vihar, s noha megmenti egy aprócska társa életét, az akció során eszméletét veszti, ami emlékezetkiesést okoz nála, s még a gitárját is elveszíti! 

A csiga, aki nem talált haza egy szórakoztató, humorban gazdag, érdekes történet, melyet helyzetpoénok és viszontagságos kalandszálak szőnek át. Székely Szabolcs a mesés történetet mai korunk problémáival és nehézségeivel vegyíti, így főhősünk és környezete (élővilága) problémáit is hűen bemutatja. Ez abból a szempontból is érdekes és pozitívumként kiemelendő számomra, mert a gyerekek már egészen kicsi korukban megismerkedhetnek a környezetvédelmi kérdésekkel és problémákkal. Természetesen ezek az egyébiránt létfontosságú kérdések korántsem erőszakos módon tálaltak, s kényszerszaguk sincs - minden valós probléma tökéletesen beleillik a történetbe, ami gyerekfejjel még talán annyira se lesz feltűnő, mint nekünk, felnőtt olvasóknak, akik látják a tanítói és figyelemfelhívói célzatot.

Ezért egy fél csillag levonást eszközöltem az értékelésben, mert néhol túlságosan is a felnőttekhez szól, de legalábbis olyan, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy egy 6 éves gyerek nem ismeri ezeket a szavakat.

Dömper maga is szimpatikus és bájosan lüke a történet nagy részében, s azt hiszem, nem árulok el nagy titkot arról, ha lelövöm a csattanó cukiságát, amire szerintem még a célközönség is azonnal rá fog jönni, nem hogy egy felnőtt - nevezetesen, hogy szegény kelekótyánk egész nap a háza után kajtat, miközben ott cipeli azt magán. A jelenet azonban, melyben rájön, olyan halálosan mulatságos, hogy nem lehet nem hangosan kacagni és lehetetlen nem szeretni ezt a lükét, aki egyébként a történet elején, mikor magára hagyja és picit talán "le is nézi" Csöpit, még nem volt annyira szimpatikus számomra. Az otthon megtalálásának jelenete mindazonáltal a humor mellett szívet melengető, ahogy látványos Dömper személyiségének fejlődése és a mondanivaló is... Kiemelném a tehetségkutató műsor nem várt, okos irányba való elkanyarodását és az abból levonható és fontos következtetéseket, melyeket természetesen most nem fogok lelőni számotokra az értékeléseben. :P

Székely Szabolcs írása figyelemre méltó. Az író "titkosan" tanít. Az információkat és a megfontolandó kérdéseket úgy szőtte bele meséjébe, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a történetbe. A mesében tanulhatunk többek között az őszről, a sötétedésről, a természetről, s lényeges dolgok kerültek elrejtésre a szórakoztató formába. Talán maga a kaland, vagy néhány cselekményszál itt-ott egy picit hosszasan elnyújtott, de tökéletesen érthető, mi miért került bele a szövegbe. Dömper kalandja pedig kétségtelenül szórakoztató és tanulságos, s pillanatok alatt magába is szippantja az olvasót. Gyermeknek és felnőttnek egyaránt hasznos történet, picit formabontó, picit modern a mesék közt, ami nem is probléma, hisz a vérfrissítés korántsem rossz dolog - persze mértékkel.

"Minden nap csodaként tekintek magamra!"

...

Hogyan is mondjam el - de kell-e mondanom?

Hisz te végig tudtad, kitartó olvasóm,

Dömperre vártunk, hogy végre kitalálja,

hogy most is vele van eltűnt csigaháza,

hogy az egész napos csatangolásán át

mindvégig a hátán cipelte a házát,

ahogy azelőtt is, születése óta

ő volt otthonának örök hordozója...

"mint aki felébredt, s nem tudja, hol van,

mint aki egész volt - és most darabokban,

egy széttört tükörben meglátja önmagát,

azt, aki küszködött egy egész napon át,

azt, akinek célja, útja volt és terve,

mintha az egésznek lett volna értelme,

és mint aki végre megérti, a vágya

nem volt más, csupán a sorsa délibábja.

"De hát önmagamnál kell-e jobb önmagam,

akinek sorsomnál sajátabb sorsa van?

Miért nem volt elég saját csigasorsom?" -

tűnődik az eltűnt galagonyabokron,

ahol hajnalonta végigzenélgetett

egész mostanáig egy egész életet.

Volt alatta föld, és volt felette égbolt,

volt nála egy gitár, és az épp elég volt -"

Szabó Borbála Kalandok ​a Ló csoportban c. mesegyűjteménye a Pagony kiadó év végén megjelent egyik újdonsága. Az 5-8 éves korosztályt megszólító könyvecske egy óvódás csoport mindennapjait és földtől olykor igen elrugaszkodott kalandjait mutatja be az olvasó számára, mely bővelkedik a humorban és a képtelen ötletekben. A világot Baranyai (b) András szerethető illusztrációi keltik életre, melyben találkozhatunk cuki ovisokkal, szemüveges és harcias óvónénikkel, modern kütyükkel és még egy külföldi filmproducerrel is...

A kiválasztott állat a ló, ami persze nem igazán nyeri el az óvónénik tetszését, ezért a gyerekek az óvodát elhagyva a hivatalba vándorolnak, hogy benyújtsák a hivatalos iratokat...

Miután a Katica csoport Ló csoporttá avanzsál, a gyerekek számos kalandot élnek át. A csoportban felüti a fejét a tetűjárvány, amit a gyerekek kimondottan élveznek, ami leginkább úgy nyilvánul meg, hogy a kis - és húsosabb - tetveket beköltöztetik a babaházba... (Fujj...)

Kaland kaland hátán éri azonban a csoport tagjait. Egy nap Kriszti apukája megy oviba a lánya helyett, aki úgy dönt, nem akar többé óvodába járni. Felbukkan Fülöp herceg a Csipkerózsikából, legyőzi a gonosz Demonát és magával viszi paripáján Teca óvó nénit...

Házasság köttetik, majd a délutáni alvás ellen sztrájk lép életbe, s a gyerekek még Teca néni magánéleti gondjait is kénytelenek a kezükbe venni...

Vegyes érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban. A mesék közül több kedvencem is lett, amiket jó szívvel ajánlok bátran a célközönség és szüleik számára. Van itt azonban egy egészen gyomorforgató "tetves mese" - ami valahol azért elképesztően vicces, csak az én gyomrom nem bírta ^^ -, két "felelőtlen mese", valamint egy "teljességgel hihetetlen mese" is, amiknek a felolvasását én magam inkább elkerülném...

Második kedvencem a Családi élet, melyben kis ovisaink házasodnak, s megtapasztalják a felnőtt élet minden nehézségét. Homokban markolóval játszani kívánó újdonsült férj, a rossz magatartású, kezelhetetlen viselkedésű gyermekeket megzabolázni képtelen friss anyuka, s a papás-mamás eszköztárából fakadó humoros jelenetek pillanatok alatt szívembe lopták a történetet.

Lehetséges, hogy véresen komolyan sikerült vennem az ovi területének felügyelet nélküli elhagyását, valamint a filmes karrierre törő gyerekek cselekményszálának elképzelhetetlenségét, de olvasás közben sajnos nem tudtam elvonatkoztatni attól a félelmetes képtől, hogy a gyerekek egyedül közlekednek az utcán. Még az amerikai kaland akár humoros is lehet, mennyire hihetetlennek tartom annak lehetséges megtörténését, a másik kérdés túlságosan komolyan vételén nem tudnék nevetni. Biztos vagyok azonban abban, hogy jó néhány felnőtt olvasó el tud majd ettől vonatkoztatni, s korántsem látja negatívumként a felsoroltakat.

Pozitívumkén a fentebb felsoroltak mellé még a kötet látványvilágát hoznám, amit mindenképpen ki kell emelnem, ugyanis Baranyai (b) András illusztrációiban eddig még sosem csalódtam. Az illusztrátornak ismét sikerült egy igazán hangulatos, s ahol kell őrülten vicces látványvilágot megteremtenie. A képekben öröm elveszni - személyes kedvencem Csipkerózsika hercege, a Fülöpre egyáltalán nem hasonlító, egyedi, picit csicsásabb Fülöp lett ^^ -, amik minduntalan mosolyt csaltak az arcomra, elég, ha a jóllakottan húsos és undi tetűre gondolok a babaházban, ami teljesen elégedettnek tűnik újdonsült otthonában. ^^

A mesegyűjteményt nem kell véresen komolyan venni... Néhány ponton ezt nekem nem sikerült abszolválnom. ^^ A kötet célja a kockás has elérése; a gyermeki fantázia határtalanságának bemutatása, de mindenekelőtt a szórakoztatás, amihez vissza is tértem a mondat elejéhez. ^^

Jarvis Medve és Madár - A piknik és más mesék c. kötete az idei évem egyik legkedvesebb olvasmánya és egyik kedvenc kötete lett! ❤ Medve és Madár karaktere pillanatok alatt a szívembe lopta magát, ahogy a bájos és humorban gazdag mesék is rögtön elvarázsoltak. Hatalmas meglepetésként ért, hogy a mesegyűjteménynek folytatása is van, melyet a Pagony kiadó villámgyorsan el is hozott nekünk! Amint kézhez kaptam a saját példányom, azonnal neki is estem az olvasásnak, s izgatottan vártam Medve és Madár új kalandjait. A ​csillagok és más mesék méltó folytatása a sikert sikerre halmozó első kötetnek, melyben újra szívet melengető mesékben bájolódhatunk el, s új, kedvenc epizódokat avathatunk a bájosan lüke, ám annál szerethetőbb páros életéből!  

A kötet - az elsőhöz hasonlóan - négy rövid mesét tartalmaz, melyben visszatérünk az erdőbe, s láthatjuk, miként alakul Medve és Madár élete és barátsága.

Rögtön az első mesében szembesülünk azzal, hogy Medve és Madár összeveszett, s nem barátok többé! Ó, te jó ég! Mi lesz ebből? Mivel a világért se vallanák be még maguknak se, mennyire hiányzik nekik a másik, ezért főhőseink új barát keresésébe kezdenek, melyben szerep jut egy papírcsónaknak és a sors különös fintorának is... 

Ebben az epizódban Medve egy gyönyörű, ínycsiklandozó tortát talál az erdőben, s pillanatok alatt fel is falja azt. Miután a torta az utolsó szem morzsáig elfogyott, óriási lelkiismeretfurdalás tör rá, ugyanis a torta nem az övé volt. Medve nekilát kiküszöbölni a csorbát, s megsüti élete első tortáját, ami elég gusztustalanul sikerül... 

Medve és Madár a piacra indulnak, ám Madár elfárad, ezért leül egy kőre megpihenni. Medve Madár lelkére köti, hogy el ne mozduljon onnan, így biztosan visszatalál hozzá, miután elvégezte a dolgait. Madár ígéretet tesz, hogy nem mozdul el a kőről, ami egyszer csak hirtelen elindul... 

A kő messzire viszi Madarat, akinek az útját erdei barátai követik nyomon, ám ígéretéhez híven nem mozdul el "a kő" tetejéről.

Medve és Madár a csillagokat bámulja, s miközben felsorolják, mi kell a boldogsághoz, rájönnek valami nagyon fontosra... a gyönyörű égbolt alatt.

Nem vitás, Medve és Madár karaktere visszavonhatatlanul belopta magát a szívembe! Mind a történetek, mind a varázslatos, bájos illusztrációk magával ragadtak, s bár év végén rendkívül nehéz dolgom lesz felállítani az idei ranglistáimat, egy biztos - Medve és Madár ott lesznek a legelején! 

A Medve és Madár könyvsorozat gyönyörűen bemutatja ezeket nekünk és minden kérdésünkre választ ad!

A rövid, nyúlfarknyi mesékben nincs egy perc üresjárat sem. Minden gondolat, minden tett a helyén van, s rövidségük ellenére is csodálatosan és érthetően átadják mindazt az érzelmet, amit szeretnének. A mondanivalókat gyermek és felnőtt egyaránt megérti, a történetek között remek gondolatébresztőket találunk, s miközben néhol könnyesre nevetjük magunkat a két főhős naiv ártatlanságán, elmerülhetünk egy csodálatos képi világban is. A történet és az illusztráció együttesen szippant be, s el nem ereszt, míg a bájos mesék meggyújtják bennünk a folyamatos újraolvasás érzését.

Imádnivaló, bűbájos, humorban gazdag, mély tartalommal bíró mesék, melyek közül jelen kötetben a kedvencem minden kétséget kizáróan A kő lett, aminek abszurditásán és cukiságán könnyesre nevettem magam. A két főhős mellett új kedvenceket avattam a "kövek" személyében, akik bizony ellopták a showt főhőseink elől... ^^

Majoros Nóra Álomjáró ​Márton c. mesekönyve a Pagony kiadó gondozásában látott napvilágot. Az írónő ezzel a kötetével az álmok birodalmába repíti az olvasót, melyben egy kisfiú, Marci álomjárását és varázslatos kalandjait követhetjük nyomon. Marci hűséges társa alvómedvéje lesz, aki természetesen követi őt az álmok birodalmába. A kötetet Maros Krisztina illusztrációi díszítik, akinek sikerült egy különleges, színes, mesebeli álomlényekkel teli, s olykor elvont álomvilágot megalkotnia - melyek pont olyanok, mint képzeletünk szüleményei.

Főhősünk Marci, aki Álomjáró Márton néven lép be az álmok varázslatos birodalmába - hűséges plüssmacija társaságában. Az álomban a maci természetesen valódi medvévé válik, s együtt, valamint külön-külön is rengeteg kalandot élnek át!

A kötet 17 mesét tartalmaz, melyek valamilyen módon mind összefüggnek egymással, s ami az elején talán nem tűnik fontosnak, annak később még nagy szerepe is lehet...

Marci a mesék során nem csupán Álomjáró Márton szerepében tetszeleg. Olykor kalózgúnyát ölt, mesebeli hőssé változik, felveszi más karakterek személyiségét és küllemét, s a nagy kaland egészében, mely mindennek a keretét adja, több kisebb, egymásba hol kapcsolódó, hol egymástól teljesen független apró kalandot él át, melyekben a kisfiú többek között lemond leghőbb vágyáról, hogy barátja legféltettebb kincsét megtalálja; erdei állatokkal köt barátságot; hajón és léghajón utazik; elrejtett kincset talál; fogadást nyer; s még saját, álombéli házát is kifesti, melynek falait legjobb barátjával átélt kalandjai díszítik. ❤

A legkedvesebb mese számomra a Marci új szobája lett, míg a legszívetmelengetőbb történetfolyam az elveszett alvómaci megtalálásának cselekményszála, s az abban megjelenő barátság és szeretet ábrázolása volt; de kedvencként emelném még ki a törpék háborújának elbeszélését is (ami mese a mesében, álom az álomban). Imádtam minden sorát és jókat mosolyogtam a törpék háborúján, aminek kiindulási pontja és komikussága szintén zseniális képzelőerőre és ötletességre vall. Kiemelném még a "szürke város" meséjét is, ahonnét eltűntek a színek, s az emberek fekete-fehér komorságban élik mindennapjaikat. Természetesen ez az életmód egyáltalán nem normális, s az olvasó azonnal tudja, hogy valami különös dolog van a háttérben, amire Marcinak köszönhetően hamar fény is derül... s természetesen a megoldás sem várat magára sokáig.

Az Álomjáró Márton mesegyűjtemény leginkább az apró kalandoroknak ajánlott, akik maguk is hasonló kalandokat élnek át álmukban, vagy épp napközben és ébren, a fantáziájuk segítségével. Nóra és Marci álomvilágát Maros Krisztina egyedi illusztrációi díszítik, ami sokszor elvont és álomszerű - amilyennek lennie is kell egy álomvilágnak... Noha nem minden illusztráció nyerte el a tetszésem, a legtöbb mégis magával ragadott, s legfőképp azokat szerettem, amik részletgazdagok és gondolatébresztők lettek a maguk bogarazandó részleteikkel.

A történet elején picit nehezen csöppentem bele Marci egyedi álomvilágába, s kellett hozzá pár mese, mire minden mozaikdarabka a helyére került, s elkezdtem meglátni az összefüggéseket, s élvezni a kisfiú fantáziájának szüleményeit. Onnantól kezdve viszont már nem eresztett a történetfolyam, mely nem csupán ötletes kalandokat és megvalósításokat, de sok-sok rejtett utalást, szerethető szereplőt és továbbgondolható cselekményszálat is tartalmaz.

Tudjátok, azt a kis részt a szátok alatt és nem a plüssjátékokat!!! XD LOL :P