Vig Balázs A ​rettegő fogorvos c. meséje a Móra kiadó Már tudok olvasni kiadói sorozatában látott napvilágot új köntösben, Ritter Ottó illusztrációival. A történet mind ez idáig engem elkerült, így nagyon örülök, hogy ez a gyöngyszem most újra kiadásra került, s nem veszett el a feledés homályában - igazán nagy kár lett volna érte!

A történet egészen humoros oldaláról közelíti meg a fogorvost és a fogorvosi rendelőket, s ezzel a fajta humorral próbálja megmutatni kicsiknek és nagyoknak, hogy nem kell rettegni a fogorvostól, ahová - valljuk be - senki sem szeret járni...

Én magam is világ életemben rettegtem a fogorvosoktól, s csupán három-négy évvel ezelőtt múlt el a félelmem, mikor rátaláltam a mostani fogorvosomra, aki minden félelmemet elűzte, s már nem gyomorgörccsel és rosszulléttel érkezem a rendelőbe.

A Pagony kiadó egyik nyári cukisága, Elsa Devernois Hadd ​aludjak itt! c. lapozója, ami egy kisgyermekes család egy éjszakáját mutatja be az olvasónak. A kötet életkortól függetlenül el fogja rabolni minden olvasója szívét! A kicsik magukra ismerhetnek az apró főhősökben, míg a szülőknek az álmatlan éjszakák lesznek ismerősek...

Ha bármelyik kérdésemre igennel feleltél, akkor ez a ti könyvetek! Vegyétek kézbe, merüljetek el a bűbájos illusztrációkban és nevessetek hangosan az ismerős szituációkon!

Julia Donaldson a szívem csücske, mint ahogy oly sokaknak. Az írónő egyik legfrissebb újdonsága magyar nyelven A ​csiga és a bálna, mely húsz évvel a megjelenése után jutott el hazánkba. Donaldson remek mesekönyveket ír, ám úgy érzem, hogy az örök klasszikusai mellett az új címek valahogy nem kapnak elég figyelmet, s elsikkadnak, ami óriási probléma. Hála a Pagony kiadónak a "klasszikusok" folyamatosan elérhetőek a könyvpiacon az utánnyomásoknak köszönhetően, s így újabb és újabb generáció ismerheti meg ezeket a történeteket, ahogy legnagyobb szerencsénkre az új történetekkel való megörvendeztetés sem kallódik el a kiadónál, hisz évről évre érkeznek az újdonságok, amiket a már hű Donaldson-rajongók epekedve várnak. Ezen a ponton úgy érzem, hogy nincs más hátra, minthogy mi, Donaldson-rajongók a legfrissebb kötetekről is beszéljünk, beszéljünk, beszéljünk, kapjon szárnyra a hír, s olvassátok, s vegyétek minél többen a "kevésbé ismert" történeteket is, amik közül nem egy, nem kettő veszi fel a versenyt A majom mamájával és A Graffalóval.

Történetünk főhőse egy apró csiga, akinek egyetlen álma, hogy világot lásson. Húzza a szíve, őrülten kíváncsi a világra, s arra, vajon miként élnek más tájakon. Családja nem érti őt, s próbálják a fenekén tartani, hogy ne csináljon semmi őrültséget, ám a csiga hajthatatlan. De hogy is láthatná ő a világot, miként is kelhetne útra?

A legkisebbek is lehetnek hősök! A csiga és a bálna egy végtelenül gyönyörű és szívet melengető barátság és egy lenyűgöző utazás története, melyben a Föld egyik legparányibb és egyik leghatalmasabb állatának kalandjait követhetjük nyomon.

Felfedezésre váró nagyvilág, egy gondoskodó, hatalmas szívvel megáldott bálna, egy kíváncsi kis csiga, meseszép gondolatok, hatalmas felfedezések - ez mind Donaldson meséje, s még ennél is több!

A csiga és a bálna barátsága, a történet mondanivalója, a szívet melengető tettek sorozata, a helyes rímek mind-mind kiemelkedővé teszik a történetet, melyhez a csodás látványvilágot Axel Scheffler szolgáltatja, aki ismét olyan képi világot festett elénk, melynek köszönhetően megelevenedik a szemünk előtt a történet, s olyan, mintha mi magunk is a bálna uszonyán utaznánk végig a világot.

Én magam új kedvencet avattam, s a mese felkerült a kedvenc Donaldson-köteteim listájára! A meséből egyébiránt rajzfilm is készült, amire a kötet olvasása után rá is vetettem magam, s ami ugyanúgy rabul ejtett, mint az írott forma, bár én főhősünkre mindvégig fiúként gondoltam (s gondolok is), míg az adaptációban nő szólaltatta meg. Ezt azonban már mindenki döntse el maga olvasás közben, ki milyen nemet ad a szereplőknek, érdekességként azonban mindenképp itt a helye ennek a kis részletnek is.

Az Ölelj meg! könyvsorozat új taggal bővült! Shona Innes A ​játszótér olyan, mint a dzsungel c. meséje új köntösben látott napvilágot a Pagony kiadó gondozásában, mellyel illeszkedik a sorozat új arculatába. A történet ismerős lehet, hisz 2014-ben megélt már egy magyar kiadást, azonban nekem eddig még nem volt hozzá szerencsém.

A játszótér olyan, mint a dzsungel - kezdi gondolatmenetét a pszichológus írónő. Ennél jobb hasonlatot keresve sem találhatott volna, hisz a játszótér valóban egy nagyon sokszínű helyszín, ahol találkozhatunk a "levelek alatt meglapuló", visszahúzódó, félénk gyerekekkel és "ragadozó", vagány, bátor, sokszor agresszív gyerekekkel is. Pont mint a dzsungelben, ahol az állatok egy része békében él egymással, míg mások megtámadják a gyengéket, vagy birokra mennek egymással a vezetői címért.

Korántsem biztos azonban, hogy valaki vagy valami minden ok nélkül támad a másikra - de természetesen akadnak ilyen esetek is. Lehet, hogy éppen előtte vele történt valami: bántották, csúfolták, fél, s ezek az érzelmek szintén a lehető legrosszabb formában törnek elő belőle. 

Nem mindenki egyforma. Ahogy a dzsungelben, úgy a játszótéren is vannak szabályok. Fontos tudni, kit mikor kell elkerülni; kivel hogyan kell viselkedni; kire kell vigyázni, kit kell megvigasztalni, miként kell közeledni a másik felé, érzékelni ha szomorú, ha magányra vágyik, vagy épp játszópajtásat keres.

Találkozhatunk itt önfeledten, vidáman játszó gyerekekkel, akik vagy közösen űzik ugyanazt a tevékenységet, vagy egymagukban mélyedtek el a játékban; láthatunk tüskés, goromba hangulatban lévő gyerkőcöt, aki sértődötten fordul el a másiktól; de láthatunk vitát és veszekedést is, ami könnyeket okoz.

A 6+ korosztálynak szóló könyv fiatalos, mai nyelven íródott, s az általános iskolát most kezdők számára a legideálisabb és legtökéletesebb választás, mert olyan gyerekek a főszereplői, akik még meg vannak áldva a naiv, gyermeki, racionalitást elvető, s azt magasan túlszárnyaló fantáziával, ami számos komikum forrása a történetben.

Egy új, őrült sorozat, kedves, kézre álló kivitelben, egyedi látványvilággal, a mindennapok szürkeségéből kiszakító történettel. A folytatás már a boltok polcain, s én magam csak remélni tudom, hogy megtalálja itthon az olvasóközönségét és jöhetnek még Izzy további kalandjai is! Elég a félbehagyott sorozatokból - olvassatok!

Főszereplőnk Izzy - Isabella - rendkívüli fantáziával megáldott lány, ám ez elmondható a barátaira is. Mint minden gyerek, Izzy is küszködik, s megpróbálja felhívni szülei figyelmét, mikor be szeretne számolni az iskolában történtekről, ám a szülei mindig elfoglaltak, vagy csak félfogról vetnek oda neki némi választ...

A kötet cselekménye az "Esemény" után veszi kezdetét, mikor az olvasó megtudja, hogy történt valami pénteken az iskolában, minek következtében Izzy és barátja, Zach is a suliban hagyta a táskáját, ami most a rendőrség kezében van... A csak "Eseménynek" nevezett katasztrófa bekövetkeztéig azonban sok minden történt, ezért Izzy visszatér a múlthoz, hogy elmesélje nekünk, mi történt az iskola falai között...

Izzy osztályfőnöke, a mindig mogorva Miss Jones hirtelen kifordult önmagából, s kedves lett a diákjaival, akiknek szenvedéseit és kínjait eddig felettébb élvezte...

Izzy és legjobb barátnője, Jodie, valamint Zach érzi, hogy itt valami nincs rendben, s ki kell deríteni, mi történt a tanárnővel... 

Ám a baj, nagyobb mint gondolták, mert hirtelen a titkárnők is elkezdenek furcsán viselkedni...

Izzy és barátai, korukból adódóan naivak, s talán néhány gondolatuk és következtetésük, teóriájuk felnőtt fejjel butácskának mondható, de nem szabad elfelejteni, hogy mindenkinek voltak meredek elképzelései gyerekkorában, amiért néha aztán szorult is a hurok... ^^

Izzy és barátai pontosan olyanok, mint a gyerekek, akik most kezdik az iskolát, s mindent másképp látnak. Az ovit, a gondtalan gyermekkort már maguk mögött hagyták ugyan, de az iskola első két osztálya még rengeteg kalandot tartogat, az órák egy része nem véresen komoly, s a komoly betűvetés, írás- és olvasástanulás mellett azért van még lehetőség a mesék birodalmába utazni. Ezt minden velük egykorú gyerek átéli, ahogy a felnőttekre is igaz, hogy néha nem úgy szólnak a gyerekhez egy fáradt nap után, vagy nem fordítanak rájuk "kellő" figyelmet, ahogy azt kellene. Hiába tagadjuk, biztos, hogy előfordult már ez mindenkivel...

A történetet, ha két szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy aranyos és humoros. A szereplők szerethetőek, Izzy remek főhősnő, de érdemes megemlíteni az osztályfőnök, Miss Jones karakterét is, akit a gyerekek szemén keresztül látunk csupán, s bizony az ő karaktere a kötet elején korántsem szimpatikus... Izzy a történet végére egy másik nézőpontból is rápillant néha a tanárnőre, akinek érzései vannak, aki szomorú lesz, aki talán teljesen más, mint gondoltuk, s ezekből az Izzy által még meg nem értett apró jelekből a felnőtt olvasó egy teljesen másfajta pedagógust és nőt lát kibontakozni, mint a gyerekek.

Az űrlényveszély és a tanárnő megváltozásának furcsaságán túl a regényben megjelennek a különféle iskolai szituációk is, ami minden iskolában jelen van. Mivel a történet Angliában játszódik, ahol merőben más szabályok és játékok vannak, bepillantást nyerhetünk a picikét másfajta iskolai rendszer felépítésébe, s érdekes, új játékokat tanulhatunk, amik közül egyet, személy szerint egyáltalán nem bánok, hogy nem ismertek a tanárok idehaza iskolás koromban. ^^

A könyvvel már a megjelenése óta szemeztem, hisz az egyik kedvenc illusztrátorom, Láng Anna csodálatos képei díszítik, mely egyfajta sárkánylexikonként definiálható.

A nagy alakú, gazdagon illusztrált kötet 64 oldalnyi csoda, melyben megismerkedhetünk a sárkányok különböző fajtáival, s ha esetlegesen fel szeretnénk nevelni egyet, vagy épp úgy döntenénk, sárkányvadászok leszünk, hát ezekre is rengeteg információt kapunk, miként is fogjunk hozzá... ^^

A nyugati világ sárkányai közt olvashatunk igazi zsarnokokról, tűzokádó szörnyekről, de a sorban felbukkan egy természetszellem is, a zomok, ami barátságos mindazokkal, akik óvják a környezetet, ám akik károsítják azt, azokkal kíméletlen.

A keleti sárkányok leírása és bemutatása volt számomra a legnagyobb gyöngyszem, hisz olvasmányaimból és érdeklődési körömből adódóan rengeteg lénnyel találkoztam már a bemutatottak közül. Az írónőnek sikerült új információkkal gazdagítania a meglévő tudásom, míg a korábban elraktározott tények újraolvasása jó érzéssel töltött el.

Ebben a fejezetben olvashattok az imugikról és a rjúkról is, ám azt, hogy melyik milyen képességgel bír, meghagyom nektek, hogy ti fedezzétek fel. ;)

A különleges sárkányok fejezete számtalan új információval gazdagított, s azt hiszem, itt ért a legtöbb újdonság. Kifejezetten kellemes része a kötetnek, melyben olvashatunk a baziliszkuszról, a szivárványkígyóról, egy, a kengurura nagyon hasonlító sárkányról, s közelebbről is szemügyre vehetjük a cetust, melynek leghíresebbje az Andromédát felfalni akaró szörny volt...

A kötet ezt követően rátér a sárkányok anatómiájára, megtudhatjuk, mit esznek, mivel táplálkoznak, mi történik, ha böfögnek vagy épp kakilnak..., de remek tippeket is kapunk arra, miként neveljünk fel egy sárkányt, oktassuk illemre és egyéb nyalánkságok.

Ezek a legendaleírások sajnos a legtöbb helyen csupán egy-két sorosak, s csak érdekes, extra kiegészítésként vannak jelen, amik felhívják a figyelmet arra, hogy mennyi mindent nem tud az író elmondani ilyen kevés helyen; milyen rétegei vannak még ennek a témának, s mellyel természetesen szeretné, ha az olvasó tovább kutatna az őt érdeklő információk után, ami, biztosíthatom, remekül megy neki. ^^

A jól összefogott, okosan felépített szövegért Federica Magrint illeti az elismerés, ám a kötetet mindenképpen Láng Anna "viszi a hátán" gyönyörű illusztrációival. Ez a bejegyzés sokkal több képet tartalmaz, mint más értékelések, s még így sem tudtam mindent összezsúfolni ezekbe az apró montázsokba, hogy lássátok, milyen gyönyörű kötettel is van dolgunk.

A kötet másik fele, a sárkányok anatómiája és életvitele, a sárkánynevelés és sárkányölés már sokkal több szöveget tartalmaz, melyeket kisebb képek fognak össze.

Láttam, hogy volt, aki az információ kevésségét hiányolta a kötetből, mely sok kutatómunkát igényel még, ám ezt én két okból sem tartom negatívumnak. Egyrészt gyerekkönyvről van szó, akik biztosan örömmel vesznek majd el az illusztrációkban és választják ki a kedvenc sárkányukat; másrészt, mint tudjuk, a gyerek kérdez és szeretne minél többet megtudni, amiből következik is a fentebb már többször említett kutatómunka lehetősége, amivel mélyebben beleáshatják magukat egy-egy témába. Persze, ha ezt szülői segítséggel kell megoldani, ami mondjuk a közös idő kevéssége miatt kérdéses, vagy a szülő több információt várna egy ilyen kötettől, akkor valóban nem szerencsés, hogy csak alap információkat tudunk meg egy-egy fajról, de véleményem szerint a részletes leírás szárazzá tette volna a könyvet, ami így megmaradt szórakoztató, figyelemfelkeltő, s humorban gazdag kötetnek, ugyanis el ne felejtsem megemlíteni a rengeteg poént, amivel a szöveg dolgozik, s melyek nem egyszer késztetnek kacagásra vagy mosolyra.