Happy Halloween! - 2021
10/31/2021Barbara Cantini: Halálka és a kísértetbarát - Értékelés
10/25/2021Barbara Cantini Halálka c. könyvsorozata 2017-ben hódította meg a világot, s 2019-ben a magyar olvasókat. A harmadik kötet megjelenésére sajnos két évet kellett várni, ám néhány nappal ezelőtt, végre napvilágot láthatott piciny hazánkban a folytatás, a Halálka és a kísértetbarát c. kötet.
A Halálka és a kísértetbarát egy igazi téli olvasmány, amit érdemes a karácsonyfa előtt, a fotelben üldögélve kézbe venni. Természetesen a kötet Halloween alkalmából is tökéletes lehet, hiszen a főszereplő egy zombi kislány, aki szellemekkel, élőhalottakkal, szúette, molyrágta koponyákkal és különleges kukacokkal tengeti a mindennapjait, ám a téli világnak és a hótól roskadó villának köszönhetően ez a kötet mégiscsak egy téli történetet rejt magában...
"- Ez a valaha volt legjobb hullaszilveszter! - lelkendezett
Halálka, miközben holtsápadt lovagjával piruettezett."
Főhősnőnk, Halálka a hótól roskadó Málladozó Villában és a jeges, havas táj gyönyörűségében tengeti mindennapjait, ám a hullaszilveszter előtti héten különleges, nem mindennapi jelenségnek lesz szemtanúja...
A kislány boldogan éli mindennapjait, a barátaival hócsatázik és a hullaszilveszterre készül, ám a szeme sarkában különös, furcsa foszforeszkáló fényeket lát a ház különböző pontjain, s egy pillanatra mintha egy szellemfiú képe is feltűnne előtte...
Az egész hét valami különleges, baljóslatú érzést hordoz magában, s péntek este, a kényelmes fotelben üldögélve és olvasgatva Halálka hirtelen egy bosszús szellemfiút fedez fel az udvaron, aki majd megfagy a kinti, farkasordító hidegben.
A szellemfiú bebocsáttatást kér Halálkától, ugyanis a Málladozó Villa védelem alatt áll és nem enged be senkit, míg a háznép be nem engedi, legyen az ember, szellem, vagy zombi...
Mint kiderül, a fiú az udvaron álló fából került Halálkáék portájára, ami egy átjáró a Feledésből... A szellemfiú sajnos nem tudja, ki ő, s mi dolga van itt a földön, ám az eltűnés veszélye fenyegeti...
Halálka segítséget kér a nagypapájától, aki hasznos tanácsokkal látja el unokáját. Elsődleges cél: kideríteni a szellemfiú nevét! Ez az egyetlen mód arra, hogy megóvják őt a feledéstől...
Vajon sikerült Halálkának kiderítenie a jóképű fiú nevét és segíteni rajta?
"Az ablakpárkányon ülve úgy döntött, "apránként" fog
lemenni, hogy minél kisebb zajt csapjon. Először az
egyik lábfejét vette le, lehajította, aztán a másikat is
ledobta, aztán jöttek a lábai és a törzse."
A Halálka és a kísértetbarát a könyvsorozat legerősebb darabja - legalábbis számomra. A történet sokkalta összetettebb és húsba vágóbb, mint elődei, megjelenik benne a múlt és az élet árnyoldala, de még az első szerelem, a romantika bimbózó rügyei is gyökeret eresztenek benne... ❤
A kötet az első számú kedvencemmé vált a könyvsorozatból. Noha Halálka első története, melyben megismerkedünk a kislánnyal rendkívül erős bevezető kötet volt, úgy érzem, Barbara Cantini világa a harmadik kötetre forrt ki teljesen. A második, gyengébb történettel bíró kötet jelenleg a dobogó legalsó fokán áll, s kíváncsian várom, hogy a folytatások le tudják-e majdan taszítani az aranyérmesemet.
A Halálka és a kísértetbarát története - no meg a szereplők (újfent) - pillanatok alatt a szívembe lopta magát. Amúgy is élek-halok a téli, havas történetekért, amit megfűszerez a romantika és a kaland, valamint a tél semmihez sem fogható, egyedi bája, s Halálka legújabb története mindezt maradéktalanul megadta számomra...
A bájos, megkapó történet és a gyönyörű, lélegzetelállító illusztrációk azonnal rabul ejtettek, hogy a halálosan édes rókáról, a cuki egérkéről és a - talán? - megfagyott denevérről, no meg a fergeteges humorról ne is szóljak! ❤
A templomi jelenet vérfagyasztó és hasfalszaggató pillanatai, Halálka el-elrévedő tekintete, a villából való furfangos megszökés mind-mind kedvenccé vált, s hadd említsem még meg, milyen csodálatos illata is van az új kötetnek! Mennyei, szavamra mondom... ^^
A szellemfiú - kinek nevét most nem árulom el - karaktere azonnal a szívembe lopta magát és Halálkát is jól esett elcsavart fejjel, szerelmesnek látni. Ezen a parányi romantikus szálon túl azonban jelen van az írónőtől már oly jól megszokott zseniális humor, valamint az örökké világgá készülő - s végül ténylegesen megszökő - kukac figurája is, aki mellett képtelenség elmenni szó nélkül...
A kötet a Halálka-rajongóknak és a téli történetek szerelmeseinek kifejezetten ajánlott!
Értékelés: 5/5 koponya
Kedvenc kötet
Idézetek
"Halálka arra gondolt, milyen kárt, hogy ezt a helyes szellemfiúcskát az eltűnés veszélye fenyegeti."
"- Úgy vélem, az egyetlen módja, hogy megóvjuk a barátodat az eltűnéstől, ha rájövünk a nevére, aztán gondosan megőrizzük az emlékét - fejezte be nagyapa."
"Az ablakpárkányon ülve úgy döntött, "apránként" fog lemenni, hogy minél kisebb zajt csapjon. Először az egyik lábfejét vette le, lehajította, aztán a másikat is ledobta, aztán jöttek a lábai és a törzse."
"Az ünnepség estéjére még egy ódon tetemekből álló négytagú zenekar is érkezett, akiket Gyász bácsi szerződtetett."
"- Ez a valaha volt legjobb hullaszilveszter! - lelkendezett Halálka, miközben holtsápadt lovagjával piruettezett."
2022 - General Press kiadó - Történelmi romantika...
10/25/2021Új, lebilincselő történelmi romantikus regények várnak ránk 2022-ben...
A mai nap (ahogy tavaly a november 7.) a történelmi romantika műfajáé. A General Press kiadó ismét előrendelhetővé tette, s ezzel együtt le is leplezte a jövő évben megjelenő regényei listáját. Ezzel csak egy probléma van: hogy a fenébe fogom én már megint kibírni addig, míg mind megjelenik? LOL
A borítók legnagyobb része ismét hihetetlenül gyönyörű és minőségi lett, amire öröm ránézni. ❤ Személyes kedvenceim egyértelműen Julie Klassen, Christi Caldwell és Sabrina Jeffries köteteinek borítói lettek. ❤
Julie Klassen: A cornwalli hajótörött
Laura Callaway mindennap Cornwall szélfútta szikláit járja, és a zátonyra futott hajókról partra sodort kincseket gyűjti. Amikor egy különös akcentussal beszélő, sebesült férfit talál a vad szirteken, elhatározza, hogy a nagybátyja otthonában fogja ápolni, amíg fel nem épül. Ám a rejtélyes idegen furcsamód titkolja a múltját. Vajon kibírja-e a kettejük között szövődő vonzalom a falubeliek - és Laura - gyanakvását? Hazatalál-e a cornwalli hajótörött, és megtalálja-e mellette Laura az igazi otthonát?
Várható megjelenés: 2022. január 12.
Mary Jo Putney: Hazatérés
Menyasszonya halála után Kai Ramsay elhagyja Skóciát, hogy távoli országokban kalandozzon. Útja során bejárja az ókori romokat, felbecsülhetetlen értékű régiséget gyűjt össze, és a halál torkából is megmenekül, miután a napóleoni háborúk alatt kémkedésért bebörtönözték. Ramsay lételeme a veszély, de minden megváltozik azon a napon, amikor egy levelet kap Skóciából...
Signy Matheson életét Thorsay szigetén tölti. Lánglelkű és éles elméjű szövetségese a helyi földbirtokosnak. Most azonban, hogy a vezetőjük a halál árnyékába ért, Signynek gondoskodnia kell az utódlásról. Itt az ideje, hogy Kai Ramsay hazatérjen...
Amikor Ramsay visszatér Thorsay-ra, döbbenten tapasztalja, hogy Signy csábító szépséggé érett, és olyan vonzerővel bír, aminek nehéz ellenállni.
Várható megjelenés: 2022. március 20.
Elizabeth Hoyt: A vágy hercege
A kifinomult, kedves és intelligens Lady Iris Jordan a rettegett bűnszervezet, a Káosz Urainak fogságába esik. A szabadulásához a segítség pedig onnan érkezik, ahonnan a legkevésbé sem várná. Dyemore hercegének legfontosabb célja, hogy beépüljön a Káosz Urai közé, és belülről pusztítsa el a szervezetet. Nincs ínyére, hogy az értékes idejét hölgyek megmentésével töltse. Most azonban, hogy a nagyurak mindkettőjüket meg akarják ölni, úgy gondolja, az lenne a legbölcsebb, ha feleségül venné Lady Jordant. Azzal azonban nem számol, hogy a végső szabaduláshoz nemcsak a gonosztevőkkel, hanem a saját démonjaival is meg kell küzdenie.
Várható megjelenés: 2022. május 20.
Monica McCarty: A Bajnok
Egyelőre fülszöveg nélkül!
Várható megjelenés: 2022. július 20.
Sabrina Jeffries: Az agglegény
Lady Gwyn Drake évek óta igyekszik titokban tartani egy fiatalkori botlását, amely napvilágra kerülve tönkretehetné az ő - és a családja - hírnevét. Amikor azonban az egykori udvarlója megfenyegeti, hogy nyilvánosságra hozza a közös titkukat, Gwyn bátyja úgy dönt, a birtok vadőrét, Joshuát adja a lány mellé, hogy megvédje őt a zaklatótól. A megrögzött agglegény kötelességtudatból elvállalja a feladatot, pedig igazi kínzással ér fel számára egy ilyen szépség mellett lenni, akit hosszú idő óta hiába próbál semmibe venni...
Várható megjelenés: 2022. augusztus 20.
Christi Caldwell: Az éjszaka hercege
Egy szörnyű tragédia után Lady Lila March évekig visszavonultan élt a családja birtokán. A hölgy azonban megelégeli, hogy csupán árnyéka egykori önmagának, és elhatározza, hogy kimerészkedik a nagyvilágba. Előbb viszont szeretné elsajátítani az önvédelem művészetét. Amiben ki más is lehetne jobban a segítségére, mint Kelet-London hírhedt veretlen utcai harcosa, Hugh Savage?
Várható megjelenés: 2022. október 25.
Október 24. - Az Origami Világnapja
10/24/2021Nagy origami-rajongóként, s mint aki, maga is űzi ezt a csodát, nem mehetek el említés nélkül az Origami Világnapja mellett, melyet október 24-én ünneplünk.
A tradicionális japán művészet - avagy papírhajtogatás - napja Japánban november 11-e, ám nemzetközileg más dátumokkal ütközött, ebből kifolyólag a világnap dátumát október 24-ben határozták meg, ami Lillian Oppenheimer születésnapja is egyben, aki az USA-ban az első origami szövetséget alapította. A hölgy a Brit Origami Szövetségnek is alapító tagja volt és felismerte, milyen nagyszerű lehetőségi is rejlik egy darab papírban, s az egész világ érdemes arra, hogy lássa a japánok csodálatos művészetét.
Október 24. és november 11. között számos helyen a világban tartanak origami napokat.
Az origami
Eme művészeti ág több száz évvel ezelőtt indult el, hogy meghódítsa a világot, azonban néhány korai dokumentum szerint már időszámításunk előtt, az első évezred elején is origamiztak. Az első, tradicionális formák összegyűjtése Kan no Mado nevéhez fűződik, aki 1845-ben gyűjtötte össze a legnépszerűbb mintákat, amik közül még ma is számos alakot használunk.
A technika a 6. században került Japánba egy buddhista szerzetes által, míg Magyarországon először 1935-ben jelent meg...
Az origami rengeteg mindenre használható. Nem csupán egy összpontosítást és precizitást igénylő hobbi, de remek díszítő eszköz és fejlesztési tananyag is. Bár a látszat néha csal, s több minta könnyen elkészíthetőnek tűnik, ha nem vagyunk maximálisan precízek, a végső forma sem lesz maradéktalanul szép és formás...
A szem és a kéz összehangolt munkája együtt teremt meg egy apró csodát, amivel többek között a kreativitás, a memória, a térlátás, az ügyesség és a finomnotorika is fejlődik.
A világnap alkalmából ajándékozz meg valakit egy általad készített origamival, amivel örömet szerzel másoknak! Az ajándékozás mellett azonban papírból készült ékszereket is viselhetünk ezen a napon, vagy feldíszíthetjük vele a környezetünket.
November 11. - Az Origami Napja (Japán)
A daru
Sadako Sasaki története
Az origami daru a béke szimbóluma.
Az ősi japán legenda szerint, aki ezer origami darut készít, teljesül egy kívánsága...
A darvak Japánban szent, misztikus állatok.
Sadako Sasaki a hiroshimai atomtámadás 12 éves áldozata.
A kislány 1943-ban született, s mindössze két éves volt, mikor 1945. augusztus 6-án az amerikaiak ledobták az atombombát Hiroshimára.
A kislány és családja két kilométerre lakott a robbanás epicentrumától, s csodával határos módon túlélte a robbanást. Bár látszólag a lány sértetlen volt és normális életet élt, 1955-ben élete gyökeres fordulatot vett... Sadako sportolt, s egy versenyt követően rosszul lett, szédült, majd összeesett. Eleinte csupán a sport kemény edzéseinek hatását látták a rosszullétben, de a panaszok egyre gyakoribbá váltak. Egy nap elesett az iskolában és nem bírt felkelni, ezért a társai a Vöröskereszt kórházába vitték, ahol leukémiát állapítottak meg nála.
A leukémiát akkoriban az atombomba betegségeként tartották számon, amibe minden érintett belehalt. Sadako ugyan vissza akart térni az iskolába, de a betegsége sajnos ezt nem tette ezt lehetővé, s a kislány minden nap sírt a kórházban.
Barátnője, Chizuko Hamamoto számtalanszor meglátogatta őt és origami papírt vitt neki, majd elmesélte a daru legendáját, mely madárról a japánok úgy tartják, ezer évig élnek. A legenda szerint, aki 1000 darut meghajtogat, annak a kamik teljesítik egy kívánságát, a beteg ember pedig meggyógyul.
A legenda hatására Sadakoban felébredt a remény, s nekifogott a hajtogatásnak. Mivel sokszor nem volt papír, Sadako mindenből hajtogatott, amiből lehetett - pl. képeslapokból és gyógyszeres dobozokból. Mikor az 500. daru is készen lett, a kislány egy picit jobban érezte magát, ezért az orvosok hazaengedték a kórházból, de nem sokkal később ismét legyengült és vissza kellett térnie.
Sadako nem adta fel és kitartóan hajtogatta a darukat, a sokszor elviselhetetlen fájdalmak közepette is.
Bízott, hitt és mosolygott, de sajnos egy napon feladta a küzdelmet. 644 darut sikerült meghajtogatnia...
Halálának híre mindenkit megrázott. Osztálytársai Sadako emlékére összefogtak és meghajtogatták a hiányzó darukat, ám a történet pontossága itt már homályba vész. Egyes források szerint a kislányt mind az 1000 elkészült daruval együtt temették el, a Hiroshimai Emlékmúzeumban hirdetett kiírás alapján azonban a daruk csak 1955 augusztusára készültek el, így a kislány mellett a sírban csupán az általa meghajtogatott daruk nyugszanak.
1958. május 5-én, Sadako halálának harmadik évfordulójára a hiroshimai Béke Emlékparkban szobrot állítottak a kislánynak, ami a mai napig emlékműként tiszteleg előtte ott, ahol az atombomba becsapódott...
A szobor Sadakot ábrázolja, kezében egy daruval...
A szobor felirata:
„This is our cry. This is our prayer. Peace in the world.”
/"Ez a mi kilátásunk. Ez a mi imánk. Legyen béke a világban."
Ma, számos országból érkezik hajtogatott daru az emlékműhöz, különböző békeüzenetekkel. A legutóbbi becslések szerint évente 9 tonna origamidaru érkezik Hiroshima városába, melyek kiállításra kerülnek, emlékeztetőül a világ számára...
Stefanie Dahle: Nincs mitől félni! - Értékelés
10/19/2021Stefanie Dahle Nincs mitől félni! c. mesekönyvére már az előrendelés során felfigyeltem. A gyönyörű borító és a tartalom együttesen keltette fel a figyelmem, s vágytam egy újabb, gyönyörű mesekönyvre, amiben el lehet veszni olvasás közben.
Az esztergomi könyvtár villámgyorsan szerezte be a szeptemberben napvilágot látott kötetet, melyet elsőként olvashattam el. :3
A mese éppolyan bájos és szórakoztató volt, mint amilyenre számítottam, s bizton állíthatom, hogy sem az erdei állatokat kedvelők, sem a Halloween-rajongók nem fognak csalódni benne!
"- Annyira szeretnék bátor lenni!"
Mesekönyvünk főhőse, Brúnó, a bátortalan, félénk mackó, aki nem csak hogy a saját árnyékától, de minden mozgótól, minden mozdulatlantól és minden természetfelettitől is halálosan retteg...
Brúnó szeretne bátor lenni és maga mögött hagyni a félelmeit, ám ez korántsem megy könnyen...
Barátja, Bundás - a bűzös borz - úgy gondolja, éppen itt az ideje, hogy a maci végre meglássa a világban a szépet és felfedezze, hogy talán nem is olyan félelmetes a világ, mint amilyennek Brúnó látja... Éppen ezért, Bundás kirángatja odújából barátját és a szellemjárta boszorkánykúriához vezeti, ahol legnagyobb meglepetésükre egy zöld trutyitól forrongó üstöt és egy ajtó mögé bennragadt varázslót találnak...
Vajon mit tesz Bundás és Brúnó? Kiszabadítják a varázsfőzetet keverő, titokzatos idegent? Tarts Stefanie Dahle gyönyörű meséjével és illusztrációival és megtudod, leküzdi-e Brúnó a félelmét...!
"- Ú-úgy érted... - hebegte izgatottan - ...Hogy
akkor most már bátor vagyok? Hát ez is kész varázslat!
- Nem úgy értettem - nevetett Bundás. - Ez nem
varázslat volt, hanem egyedül, csakis TE!"
A Nincs mitől félni! egy bájos és tanulságos mese a félelem leküzdéséről és arról, hogy senkit sem szabad bántani azért, mert valamitől fél. Minden jó barátnak segítenie kell bajba jutott társán, mellette állni a bajban és a veszélyben, összefogni és megmutatni számára, hogy vár a fény a sötétség mélyén...
A kötet nem csak a félelem leküzdésében segít, de bemutatja a gyönyörű erdőt és annak talpraesett lakóit is. A mese a fortyogó üst, a varázslat és a pókok, szellemek miatt - no és persze ki ne hagyjam a belső borítót -, akár Halloween éjszakájára is tökéletes választás lehet, hisz van benne egy kis félelem, egy csipetnyi bátorság és egy óriási változás is...
A mesék szerelmeseinek a kötet kifejezetten ajánlott!
Értékelés: 5/5 mackó
Idézetek
"- Annyira szeretnék bátor lenni!"
"- Nézz csak be alá nyugodtan! Látod? Nincs ott kísértet! Még egy pókot sem találsz sehol. Kint az égbolton sincs nyoma semmiféle viharnak. Sehol nem leselkedik rád semmilyen veszély."
"...Brúnó a fák lombjai között felfedezett egy színes szőnyeget, ami az egyik ág köré tekeredett. A rojtjai úgy remegtek, mint Brúnó térde."
"- Hé! - suttogta egy vékony hangocska. - Ide tedd a lábadat!
(...)
De ki szólt hozzá? Brúnó óvatosan kinyitotta az egyik szemét.
Az egyik ág alól egy induri-pinduri pók kukucskált ki. Brúnó annyira megijedt, hogy kis híján megint csúszni kezdett lefelé. De azután összeszedte a bátorságát, és megszólalt: - Köszönöm."
"- Ú-úgy érted... - hebegte izgatottan - ...Hogy akkor most már bátor vagyok? Hát ez is kész varázslat!
- Nem úgy értettem - nevetett Bundás. - Ez nem varázslat volt, hanem egyedül, csakis TE!"
Frank Schwieger: Merlin és bandája - Értékelés
10/18/2021Frank Schwieger Merlin és bandája /Lovagkor újratöltve/ c. kötete szeptember elején látott napvilágot piciny hazánkban a Kolibri kiadó jóvoltából.
A Kolibri megbízható gyakorisággal, minden éven ellát minket a legújabb Schwieger-kötetekkel, melyeknek én a Zeusz és bandája óta az egyik legnagyobb rajongója vagyok.
A görög, római és viking/kelta mitológia után megérkezett a kelta/angolszász mitológia, Merlinnel, Arthurral, valamint Trisztán és Izoldával a főszerepben. A kötet a Caesar és bandája részhez hasonlítható leginkább, legalábbis olyan tekintetben, hogy itt bizony földi halandókról, nagy varázslókról és nem mindennapi hősökről, hercegekről és hercegnőkről olvashatunk.
Schwieger úgy tűnik szépen követi az egy istenközpontú és egy halandó központú könyv sorrendjét, ugyanis idei, legújabb darabja, a "Kleopátra és bandája" (mely remélhetőleg a jövő év folyamán érkezik magyarul) az egyiptomi istenek és fáraók világába kalauzolja a rajongót.
A Merlin és bandája - hasonlóan elődeihez - egy fergetegesen zseniális írás, ami a Zeusz és bandája után a második személyes kedvencemmé vált. ❤ A kötetben tizenhét lenyűgöző történetet/mesét/legendát olvashatunk, melyek egy mitológia-rajongó számára bár nem lesznek újdonságok, ám a tálalás végett talán még sokkalta szórakoztatóbbakká válnak, mint egy szárazabb írás.
"Adok egy jó tanácsot: vigyázz a könyvekkel. Nagyon
veszélyesek. Volt szerencsém a saját bőrömön
megtapasztalni. De mindjárt el is mesélem a történetemet,
hogy legalább te ne csinálj magadból bolondot, mint én
annak idején. Jobb, ha soha többet nem is
olvasol lovagokról! Na jó, ezt a könyvet még befejezheted..."
A kötetben ismételten minden olvasó megtalálhatja a maga kedvencét. A Lovagkor újratöltve mesélője nem más, mint maga Merlin, a nagy varázsló, aki kortalansága végett végigvonul szinte az egész köteten és valamilyen módon minden szereplő életének alakulásában szerepet játszik...
Merlin után olvashatunk a varázsló legnagyobb felfedezettjéről, Camelot királyáról, megismerhetjük Nimue-t, a tó úrnőjét, megfürödhetünk a sárkány vérében Siegfried herceggel, olvashatunk az álnok törpéről, Alberich-ről, akinek az élete a Nibelungok aranya volt, de megismerhetjük a legyőzhetetlen, harcos hercegnőt Brünhilde-t is. A Sherwoodi erdő történetének szerelmesei közelebbről megismerhetik Marian és Robin Hood életének egy-egy szeletét, míg a történelem iránt rajongók Jeanne D'Arc és Jean de Metz vérzivataros útját járhatják be. A humorra vágyók megismerhetik Till Eulenspiegel-t és gyerekkori barátnőjét, míg az angolszász romantikus történetek kedvelői olvashatnak a legendás Tell Walterről és Tell Vilmosról. A kötetben helyet kapott a valaha létezett egyik legnagyobb és leggyönyörűbb szerelmi történet (és személyes kedvencem) két főhőse, Trisztán és Izolda is, míg a kötet végén újra jót szórakozhatunk Don Quijote lovag hányattatott, ámde kétségtelenül izgalmas életén.
"De szerencsére a legendák szereplői igazából sose
halnak meg. Ha valaki például Trisztánról meg rólam olvas,
újra életre kelt minket. Mint te most. Szóval, köszi!"
Schwieger kötete humorosan tanítja a célközönséget és a mitológia iránt érdeklődő olvasót egyaránt. A Merlin és bandája pontosan ugyan olyan sziporkázó és lebilincselő kötet, mint három elődje. Olvasó legyen a talpán, aki nem neveti kockásra a hasát a kötet olvasása, böngészése közben!
Az író hűséges társa, azaz illusztrátora, Ramona Wultschner most is maradandót alkotott. Képeiért képtelenség nem rajongani, hisz Scwieger írása mellett a kötet szívét a hölgy gyönyörű munkássága adja. (Nézzétek csak meg a kötet végén található térképet! Ahwwwwwww)
Schwieger újra és újra nagyot és maradandót alkot. Írásai szórakoztatnak, de rengeteg információt, számtalan régi, már-már elfeledett történetet és ezer éve nem használt (ám az alapműveltséghez igencsak fontos) szót is használ. Hála neki, a célközönség rengeteget tanulhat a régi, minőségi legendákról, karakterekről, történelmi személyekről. Mondja valaki azt, hogy a száraz törilecke jobb ennél... Na ugye, hogy nem!!! ;)
Az előző kötetekhez képest, a Merlin és bandája számos plusz információt is tartogat az olvasó számára, hisz a különböző karakterek történetei között Schwieger rengeteg érdekességet rejtett el a középkorról. Megismerhetjük például a középkori vár felépítését, legendás teremtményekről olvashatunk, láthatjuk a nemesek és parasztok élete közötti óriási különbségeket, de mindezek mellett Schwieger tévhiteket oszlat el az iskolarendszerről és a lovagi életbe is mélyebb bepillantást enged.
"- Hát, elég sok hülye felnőtt van.
- Az sajnos igaz - sóhajtott fel. - Mindig volt,
és mindig is lesz belőlük bőven..."
A kötet a lovagok, hercegek és hercegnők iránt komolyan érdeklődőknek, a lovagkori történetek szerelmeseinek maga a mennyország, hisz nem csupán tényeket közöl, de humorosan is tanít, valamint egy teljesen új, érdekes (Schwiegertől már megszokott) szemszögből közelíti meg a kelta és angolszász területek híres legendáinak történetét!
Schwieger-rajongóknak a kötet kihagyhatatlan olvasmány, ám a lovagkor szerelmesei is nyergeljék leggyorsabb paripájukat és irány a könyvesbolt! A Merlin és bandája garantáltan nem fog csalódást okozni!
Értékelés: 5/5 szélmalom
Kedvenc kötet
Idézetek
"Abban szerintem megegyezhetünk, hogy igazi lovagok már nincsenek."
"Összegyűjtöttem neked pár lovagkori történetet. Nemcsak menők, de igazak is. Én magam kértem meg mindenkit, hogy sztorizgasson. Ezért senki nem is mondott mást, mint a meztelen igazságot! (De nyugi, csak az igazság volt meztelen!)"
"Amit a legjobban szeretek csinálni
Beleavatkozni az emberek sorsába, és jó irányba terelni őket, hogy azt tegyék, amit én szeretnék. Sokszor aaaannyi hülyeséget gondoltok és gonoszságot követtek el, hogy kénytelen vagyok közbeavatkozni és helyretenni a dolgokat."
"Úgy tűnt, mindene megvan, ami egy királynak kellhet: nagy vár, teli kincseskamra, hatalmas, termékeny földterületek és szorgalmas parasztok. Egyvalami viszont hiányzott neki: egy feleség."
"...egyetlen formás nemeskisasszonyt vagy hercegnőt nem sikerült az udvarába csábítania. De én nem csodálkozom ezen. Melyik apa akarta volna egy ilyen kegyetlen királyra bízni az ő egyetlen kislányát?"
"Körbeudvarolta - mi mást is tehetett volna egy udvarban? -..."
"- Mit tervezel, Merlin?
- Majd meglátod - vigyorogtam. - Annyit viszont megígérhetek, hogy karácsonyra új királya lesz Britanniának, és Arthur lesz a neve."
"Amit ki nem állhatok
Az idegesítő pikteket, íreket, szászokat, frankokat meg a többieket, akik egyfolytában megtámadják az én szép Britanniámat, kifosztják a parasztokat, és nem hagyják őket békén."
"Mégis mire jó az öldöklés? Az életnél nincs szebb ajándék!"
"A kocsit húzó öszvéreknek meg hiába mondták, hogy sérültet szállítanak, csak nem lettek óvatosabbak."
"- Meghal! - üvöltötte Sir Lucan kétségbeesetten. - Meghal a királyunk!"
A középkor a fejedben:
- bátor lovagok csillogó páncélzatban, lóháton
- várkisasszonyok
- büszke várak
A középkor a valóságban:
- rengeteg nyomorgó és robotoló paraszt
- szegényes viskók
- (lovagok, várkisasszonyok és várak azért voltak, de jóval kevesebb, mint gondolnád)
"...a farönkös dolog előtt nem sokkal felbukkant a várunkban egy ősz szakállú öregember. Sem én, sem a szüleim nem ismertük, de kaptam tőle mézes cukorkát. Nagyon finom volt, és miközben elszopogattam, fura érzésem támadt, mintha történne velem valamit. Talán... De az lehetetlen, nem? Néhány mézes cukorkától?!"
"Persze arról nem szóltam senkinek, hogy Siegfried herceggel van dolguk. Eléggé béna lett volna, nem? "Helló, a királyotok fia vagyok, nem akartok felvenni tanoncnak?" Ennél azért büszkébb voltam."
"Persze nem azt mondom, hogy féltem, vagy ilyesmi, elvégre egyetlen mozdulatomba került volna, hogy bárkit összecsomózzak és felhajítsak egy kőris tetejére."
"Amit a legjobban szeretek csinálni
A gonosz lidérceimet éjjel rátok, beszari emberekre uszítani. Öröm nézni, ahogy bepánikoltok, amikor meglátjátok a házaitoknál ólálkodó, rémálmokat hozó árnyakat!"
"Szóval aranyos volt a szitu, na: mintha csak a kecskére bízták volna a káposztát."
"- Meg akartál ölni - állapította meg Siegfried. - Hülye ötlet volt.
- Hát, az."
"Szóval akkoriban nem csak Izlandon, de jóval messzebb is hallottak már rólam. Vagyis a szépségemről, ami simán verte Kriemhildéét..."
"Csak olyanhoz akartam hozzámenni, aki le tudott győzni párviadalban. Kellett a francnak a töketlen pasi!"
"- Na, egy újabb hullajelölt - morogtam. - Ám legyen."
"Hogy hagyhatta ezt a Jóisten? Hová lett az igazságosság?"
"Little John volt az, egy hatalmas és hihetetlenül erős fiú, akinek bozontos, fekete szakállában akár egy egész madárcsalád fészket verhetett volna."
"Engem egyébként Robin Hoodnak hívtak, bár az igazi nevem Sir Robin of Locksley. Az ilyen sirös ("szőrös", de persze nem úgy!) nevek amúgy azt jelzik, ha valaki nemesi származású."
"...apám pedig próbálta volna felvenni a kesztyűt (bár nem esett le egy sem)..."
"...bejött neki, amit csináltunk. Meg talán én is, de erre nem mertem volna mérget venni."
"- Pokolra veletek! - üvöltötte a parancsnok, és kirántotta a kardját (persze nem panírban)."
"- Nicsak, az akaratos parasztfruska! - kiáltott fel a várnagy."
"- Ő a szűz, akiről a legenda szól - jelentette ki nyomatékosan Jean...
- Nézzetek csak rá! - ... - Milyen piszkos és kócos a haja. Ráadásul szeplős. A tél kellős közepén. Így nem néz ki egy szent se, az hétszentség!"
"Nem mondom, volt önbizalma bőven!"
"Azt azért jobb, ha tudod, hogy iszonyatosan tiszteltük az angol íjászokat... Ha valaha eltalálna téged egy ilyen, ne csodálkozz, ha egyből egy felhőn landolsz, aranyhárfával a kezedben, és csupa angyal vesz körül."
"Nem túl jó dolog a háború."
"- Hát, elég sok hülye felnőtt van.
- Az sajnos igaz - sóhajtott fel. - Mindig volt, és mindig is lesz belőlük bőven..."
"- Az emberek tényleg nagyon ostobák - vigyorgott. - A többség legalábbis. És néha épp egy bolond kell, hogy felhívja rá a figyelmet."
"- Nahát, egy tükör! Honnan szedted?
- Csak egy kis szilánk. Tavaly nyáron találtam az út szélén. Tudom, hogy a csíntevéseiddel szeretsz tükröt tartani az emberek elé, és így legalább neked is van tükröd, amibe belenézhetsz.
- De jó! Így nem fogom elfelejteni, hogy én sem vagyok tökéletes, és nem szalad majd el velem a ló."
"Szerintem neked se nagyon tetszene, ha valaki tükröt tartana eléd, amiben meglátnád a saját balfékségedet. Vagy talán igen?"
"A kedvenc helyem
Minden falu és minden város, ahol laknak tökfilkók. És mivel ostoba emberek mindenhol vannak, mindenhol otthon érzem magam."
Hülyefalva
Bambaháza
Tökfilkó-völgy
Lükelak
"Amit ki nem állhatok
Geszler Hermannt, a helytartónkat. Ő a jani mifelénk. Elég rossz arc, gonosz bűnöző. De mindjárt mesélek róla."
"Pedig a zord külső hatalmas szívet takart. Apámnak soha nem volt egy rossz szava sem, és bárit megtett volna a családjáért."
"- Ez Geszler Hermann - zihálta apám -, a helytartó."
"Amire igazán büszke vagyok
Hogy még a te idődben is nagy szabadságharcosként ünnepelnek. Utcákat neveztek el rólam, meg emlékművek is készültek, és sok okos ember leírta a történetemet. Elég nagy megtiszteltetés ez egy magamfajta alpesi parasztnak, még írni-olvasni nem tudtam!"
"- Apád breton király volt. Riwalinnak hívták..."
"- Szóval a kis Trisztánka ki akar állni ellenem - mondta gúnyosan. - Legyen. Amikor csak tetszik. Remélem, nincs csajod, aki megsirasson, ha sírba teszlek."
"Persze, ahova odacsapott, ott aztán soha többet nem nőtt fű, de erre volt egy egyszerű megoldás: nem kellett odamenni, ahol csapkod."
"- Tantrisz? - kérdezett vissza anyám - Elég szokatlan név.
A srác megvonta a vállát, és eltorzult az arca. Azt hittem, a fájdalomtól. De később kiderült, hogy csak a saját ötletességén húzta fel magát. Hogy nem jutott eszébe jobb, mint a neve szótagjait felcserélni. Mert, ugye, a Trisztánból csinált Trantiszt. Tényleg nem túl kreatív."
"Mondjuk, az egy kicsit idegesítő volt, hogy mindenkinek saját magáról áradozott. De annyira azért nem zavart. A pasik már csak ilyenek."
"- Trisztán viszont az - folytattam. - Még ha akkora is az egója, hogy árnyékot vet a fél világra."
"- Szomjas vagyok - jelentettem ki. - Jólesne egy kis bor. Nem hoznál egyet Brangéne üvegeiből?
- Nemes nedű, mitől elszáll a bú, s jön a derű - rímelt Trisztán..."
"De szerencsére a legendák szereplői igazából sose halnak meg. Ha valaki például Trisztánról meg rólam olvas, újra életre kelt minket. Mint te most. Szóval, köszi!"
"Amit a legjobban szeretek csinálni
A könyvtáramban üldögélni valamelyik lovagos könyvemmel a sok közül. Olvasás közben mindig elképzelem, hogy én is lovag vagyok, és dicső kalandokban van részem."
"Adok egy jó tanácsot: vigyázz a könyvekkel. Nagyon veszélyesek. Volt szerencsém a saját bőrömön megtapasztalni. De mindjárt el is mesélem a történetemet, hogy legalább te ne csinálj magadból bolondot, mint én annak idején. Jobb, ha soha többet nem is olvasol lovagokról! Na jó, ezt a könyvet még befejezheted..."
"Merthogy, ha nincsenek azok a hülye könyvek, valószínűleg teljesen hétköznapi életet éltem volna, és senki sem emlékezne rám. De hatalmas könyvtáram volt, több ezer kötettel, és pedig mindegyiket el is olvastam. Mert imádtam olvasni, főleg a lovagtörténeteket."
"Hidalgo voltam, azaz nemesi származású földbirtokos."
"A könyvekből tudtam, hogy minden valamirevaló lovag a hőstetteit egy szép fiatal nőnek ajánlotta, akibe bele volt habarodva."
"És Dulcineának, vagyis cukikámnak neveztem el, hogy a neve méltó legyen egy igazi hölgyhöz. Kicsit flúgos voltam akkoriban, mi?"
"Közben el is értük az első malmot, ami viszont rá se rántott, hogy egy rettenthetetlen lovag hadonászik az orra előtt. Szép komótosan forgatta a nagy lapátjait - akkor is, amikor az egyiket ledöftem. Simán forgott tovább, és vitt magával engem is. Merthogy ijedtemben elfelejtettem elengedni a lándzsáz, úgyhogy a lapát annál fogva kirántott a nyeregből, és körözött velem egyet."
"...szerencsére Sancho Panza hamar ott termett, és letérdelt mellém, ahogy ott feküdtem, mint egy döglött bogár."
"- ...jobb lett volna, ha rém hallgatsz. Nagyuram, ezek szélmalmok. Szélmalomharcot vívni pedig felesleges."
"A végrendeletemben meghagytam, hogy az unokahúgom a kevéske megmaradt vagyonomat csak akkor apja meg, ha olyan pasashoz megy feleségül, aki nem olvas lovagregényeket. Ezt az ígéretet még kihúztam belőle a halálos ágyamon."
"És jobban teszed, ha te is vigyázol a lovagos könyvekkel. Elég veszélyesek... Szóval olvass inkább valami értelmeset - mondjuk, a tankönyveidet! Különben a végén még úgy jársz, mint én: betörőnek hiszed a postást, sárkánynak a szomszéd macskát, lándzsának a seprűnyelet, csatalónak a biciklit - és megtámadod őket. Inkább bele sem gondolok, hová vezetne mindez..."



























