Jó szokásához híven bár december első napjai kínzó lassúsággal teltek, sajnos a hónap második fele, a karácsony és a két ünnep köze is szó szerint egy szempillantás elszaladt - mint mindig... Szörnyen sajnálom, ugyanis számomra ez az év legszebb időszaka, imádom a karácsonyt, a lelassulást, a szeretteimmel való tartalmas időtöltést, a Szenteste után bekuckózni a fotelembe és a karácsonyra kapott könyveket olvasgatni, élvezni a meghitt csendet, a karácsonyi filmeket és zenéket, illatokat, sütiket... De minden jónak vége szakad egyszer, s mint mindig, most is búcsúzni kell az ünnepektől és elébe nézni a borzalmasan hosszú és általában szomorú januárnak...

Decemberben nem csak a fentebb említett vánszorgó, majd szaladó idő van jelen, ilyenkor általában kevesebb írás jelenik meg a blogomon is, ugyanis élvezem a könyveket, az olvasást, habzsolom a sorokat, s bár sok-sok értékelés átcsúszik januárra, képtelen vagyok rávenni magam arra, hogy azonnal értékelést írjak. Szeretek egy picit kiszakadni a mókuskerékből, s noha később rengeteg pótolnivalóm lesz, új lelkesedéssel vetem magam bele az elmaradt posztok megírásába, így januárban általában nagyon sok tartalommal érkezem. Meglátjuk, idén - azaz jövőre - közbeszól-e ismét az élet, nem lennék meglepve, de bízom benne, hogy 2025 új lehetőségeket, boldogságot és egészséget hoz számunkra, mert akárhová néztem, ez az év mindenkinek borzalmas volt... :( 

Remélem sokatok talált könyvet a fa alatt, amit azóta is lelkesen olvasgat. Az év utolsó napjára jó szórakozást kívánok Nektek!

A történet nagyon aranyos (5*), az illusztrációkat imádom (5*), de hogy a bagoly neve „két oldalanként” változik, az elég gáz...