.png)
Lawrence Schimel Micsoda család! c. kötete a Szivárványcsaládokért Alapítvány gondozásában jelent meg néhány héttel ezelőtt. A lapozó már az előrendelés állapotában felkeltette a figyelmem, s bár kíváncsi voltam a történetre, nem éreztem azt, hogy szükségem lenne egy új lapozóra. Ellenben már ekkor sejtettem - a tavalyi Meseország mindenkié c. kötet ledarálásának szomorú valósága miatt -, hogy ez a könyv itthon ki fogja verni a biztosítékot és biztos vagyok benne, hogy büntetések sorozata lesz a sorsa... Mondhatom, jósnő veszett el bennem, hiszen pár nappal ezelőtt robbant a bomba, hogy a Líra pénzbírságot kapott a kötet árulása miatt. A feljelentő egy utcáról betévedt - vélhetően homofób - ember volt, aki nehezményezte, hogy a lapozó a "normális mesekönyvek" közé volt kihelyezve. Sajnos úgy tűnik, nem volt elegendő az Alapítvány szivárványos logója és a fülszövegben is hirdetett szivárványcsalád szócska feltüntetése ahhoz, hogy a lapozó és a kereskedő elkerülje a büntetést, s mint a Meseország mindenkié c. kötet meggyalázása, úgy a Micsoda család! tragédiája is arra sarkallta az elfogadó embereket - köztük engem is -, hogy megvegyék a lapozót, segítve ezzel a megbüntetettek és a kiadó helyzetét...
"Mi ez a fura hang? Gyomrom korog netán?
Nem, azazhogy nem csak: dorombol a cicám."
A lapozó két rövid, végtelenül cuki mese színtere, ahol megismerkedhetünk egy éhes kisfiúval és a kiscicájával, valamint egy lefekvéshez készülődő kislánnyal és annak engedetlen, játékos kedvű kutyájával...
Az első történetben a kisfiú hamarabb ébred fel családja tagjainál és a konyhában reggelit készít magának, miközben a cicáját is megeteti, aki bizony már ugyanolyan farkas éhes, mint a kisfiú.
A második történetben a főszereplő kislány pizsibe bújik, fogat most, meghallgatja az esti mesét, majd kénytelen szüleivel a kutyusát kergetni az ellopott maci végett, mert a kutya biz nem akar aludni, bárhogy is rimánkodnak neki...
A mese természetesen jó véget ér, a kutya kergetésétől mindenki - még maga az eb - is kidől, csak a kislány szemére nem jön álom... A dolog iróniája, hogy ő lesz az egyetlen, akinek bárányokat kell számolni, mert képtelen elaludni. ^^
"Lefeküdt a kutyám,
Alszik a két apám,
aludni csak én nem tudok:
bárányokat számolgatok."
A két mese megkapóan bájos és szerethető, s ami a leginkább kiemeli a többi tucatmese közül, az a humor. A lapozó mindössze 36 oldalacska, mégis összetett, kerek mesék tárhelye, amik hangos hahotára sarkallják az olvasót.
A mesében szivárványcsaládok jelennek meg, melyben a szülők neme véleményem szerint halálosan lényegtelen, hisz a hangsúly a kisfiú találékonyságán és a kutyus csínytevésén van... Míg az első mesében a kisfiút és húgát két anyuka neveli, addig a második mesében a kislánynak két apukája van. Ez a kötet legfőbb bűne a homofób emberek szemében...
Mivel a kötet külföldi kiadás, s a világ számos országában engedélyezett az egy nemű szülők házassága és az, hogy ők is gyermeket nevelhessenek, ennek a kötetnek odakinn sokkal nagyobb tere van... Magyarországon, a sok-sok elítélés és bántalmazás miatt a nem elfogadó emberek szemében ez a kötet sajnos kiveri a biztosítékot... :( Kár, hiszen a két-két azonos nemű szülő képe a 36 oldalból mintegy 8 oldalon jelenik meg és nem oldalpárról beszélek!!!
A lapozó erénye a két bájos mese, valamint Elīna Brasliņa szerethető, cuki illusztrációi, amikkel együtt teljes a történet. A kötet magyar nyelvre való átültetéséért Szabó T. Anna felelt, akinek csupán két oldalon nem sikerült megtalálni a rímeket, egyébiránt a fordításra sem lehet panasz.
Én magam negatívumként egyedül a kétszeri rím hiányát rovom csak fel a kötetnek, egyébiránt káros hatást nem látok benne.
Értékelés: 5/5 tejfölös bajszú kiscica
Idézetek
"Kilopódzunk ketten, a konyhába megyünk.
Ha már felébredtünk, ideje, hogy együnk."
"A padlóra ülünk, együtt tejet iszunk,
pöttyös szalvétámmal letörlöm bajuszunk."
