.png)
Sziasztok!
Innen, a reptérről üdvözöllek titeket (Londonba megyek ^^), és posztolom a következő értékelésem arról, Ami a szívedet brummja... :)
Kőrösi Zoltán könyvecskéje a figyelemfelkeltő címével és a címlapon található gyönyörű illusztrációjával keltette fel az érdeklődésemet.
A könyv tulajdonképpen egy mondókás-kötet, ami széles skálát használ fel a medvék bemutatására. Kicsi medvéről, nagy medvéről, barna medvéről, fehér medvéről, vidám medvéről, szomorú medvéről, álmos medvéről, rettegő medvéről mesél... és a sort még folytathatnám. :)
A mondókák/nyúlfarknyi versek minősége változó, némelyik kiemelkedő, néhány azonban nem rímel megfelelően, ami elrontja a hangulatot olvasás közben, mintha nem is egy ember alkotásai lennének.
Az alább látható versikék azonban kiemelkednek a többiek közül, bájosak, humorosak és szórakoztatóak.
A kötet minden egyes oldalát Nagy Eszter egy-egy csodaszép illusztrációja díszíti.
Sajnos a könyv nem emelkedik ki a kortársai közül, és kevesebbet ad, mint első ránézésre gondoltam. Mindezek ellenére remekül szórakoztam olvasás közben. :)
Orros medve
Van egy medvém, barna fajta, úgy hívják, hogy Orros.
Mert az orra ici-picit..., mindegy, nem is ez a fontos,
a leglényegebb, hogy csak és csakis az ő neve az Orros,
s tényleg, akkor a többi már nem is olyan fontos!
A brummogásról
Tudjuk, hogy brummogni százféleképp lehet,
málnásan, mézesen, orrosan meg egyebek,
puhán, mint egy bunda egy gyermekmedve nyakán,
és ha van brummogás, minek az ordítás egyáltalán?
Például mi a jó egy medvének?
Minden medve tudja, hogy aludni az jó.
Meg sétálgatni, barátkozni is a medvéknek való.
Mondjuk úgy, az igazi medvedolog tehát:
séta után, teli hassal szundítani tovább.
Medvesírás
Hát van olyan, hogy medvekönny, meg medveszipákolás,
mert medvék pityeregnek néha, mi tagadás,
karmos manccsal törölgetik a medvekönnyeket,
de nem sírnak ám, csak itatják az egérgyerekeket.
Medverepülés
Szerintem a medvék repülhetnének is, mint a madarak,
ha jó erősen kitartanák mind a két mancsukat,
és közben azt gondolnák, hogy hopp!, felszálljanak,
fütyülnének a bokrok és a fák fölött, mint a madarak.
A medvék és a sötét
Megsúgom, hogy egyes medvék a sötétben... hm... hát félnek egy picit.
Főleg, ha az a bolond szél odakint úgy visít!
Vagyis nem félnek ők, csak sötétben olyan másfajta a szoba,
de ha nem moccanunk meg, nem lesz senkinek baja!
Tartalom: 4/5*
Illusztráció: 5/5*
