Sziasztok!

Négy napja 2019 II. félévébe léptünk, így nincs más hátra, mint lezárni és értékelni az első félévet. Jelen posztomban az I. félév olvasmányairól, 2019 legjobb és legrosszabb köteteiről, íróiról és egyéb, könyvekhez köthető szempontok alapján készült pontokról szeretnék mesélni nektek, valamint kiosztani a virtuális díjakat a szerzőknek és történeteiknek. ❤
Szeretném továbbá felsorolni a velem és a bloggal kapcsolatos változásokat is, s bár néhány szó erejéig ki fogok térni a bookhaul témakörére is, mivel az minden hónapban részletekbe menően kitárgyalásra kerül, nem szentelek neki túl nagy részt. :)

Most pedig nézzük is meg közelebbről az első félévem olvasmányait számokban. ;)

Elolvasott könyvek száma (újraolvasások nélkül): 120 db
Félbehagyott könyvek száma: 3 db

Kategóriák szerint
Magyar nyelvű: 105 db
Angol nyelvű: 15 db
Mese: 75 db
Gyermek-és ifjúsági irodalom/regény: 14 db
Regény (felnőtt könyv, romantika, kaland, fantasy stb.stb.): 16 db
Manga: 13 db
Képregény: 2 db

Statisztika

Kristálytisztán látszik, hogy továbbra is töretlen lelkesedéssel olvasom a mesekönyveket és a gyermekeknek szóló történeteket, hiszen az olvasmányaim 62,5%-át ennek a témakörnek a kötetei teszik ki, míg a regények 25% - a manga/manhwa/képregény kategória pedig 12,5%-a a teljes listának. Olvasásaim 87,5%-a magyar nyelven történt.

Elolvasott oldalak száma (újraolvasások nélkül): 10.811 oldal

Elkezdett, de a II. félévre átcsúszott olvasások száma: 10 kötet

Begyűjtött Molyos plecsnik száma: 34 db

Moly szülinap: május 27. Idén 8 éves lettem! ^^


Bookhaul

Bookhaul: 276 kötet
Ebből ajándék: 35 db
Recenzió+kiadói pld.: 41 db
Angol + egyéb idegen nyelvű kötet: 67 db

Statisztika

Beszerzéseim nagy része természetesen magyar nyelvű, ám az idei könyveim 24,27%-a idegen nyelvű kiadvány, hiszen igyekszem fejleszteni az angolomat, ugyanis nem szeretnék már éveket várni egy-egy sorozatrészre... Szeretnék fejlődni, és elolvasni minden olyan angol nyelvű könyvet, ami megtetszik, de nincs magyar fordítása, vagy a folytatásra kellene éveket várni. Látszik, hogy a legtöbb könyvet saját magamnak vásárlom, azonban minden alkalomra könyvet kapok ajándékba, és a kiadóktól is érkeznek szép számmal kiadói és recenziós példányok - ezek 27,53%-át teszik ki az összmennyiségnek.


Könyves díjak

Posztom legfontosabb részéhez érkeztem, ugyanis most kiosztásra kerülnek a könyves díjak, valamint azt is megtudjátok kiket és mely történeteket ítéltem a legjobbnak, legrosszabbnak és készültem mindenféle egyéb nyalánksággal is... ;)
Lássuk is a medvét! :)

Legjobb magyar regény: Király Anikó: Csak barátok? ❤

Legjobb magyar író: Király Anikó ❤

Értékelésem:
https://sadaboga.blogspot.com/2019/06/kiraly-aniko-csak-baratok-ertekeles_30.html

Legjobb magyar mesekönyv: Farkas Nóra: Apa szeret! ❤

Legjobb magyar meseíró: Farkas Nóra ❤

Értékelésem:
https://sadaboga.blogspot.com/2019/06/farkas-nora-apa-szeret-ertekeles.html

Legjobb külföldi regény: Stefanie Höfler: Velem nem lehet járni ❤

Legjobb külföldi író: Jessica Day George

Értékeléseim:
https://sadaboga.blogspot.com/2019/04/stefanie-hofler-velem-nem-lehet-jarni.html
https://sadaboga.blogspot.com/2019/06/jessica-day-george-uveg-hercegno-ejfeli.html

Legjobb manga: Haruichi Furudate: Haikyu!! ​1.

Értékelésem: 
https://sadaboga.blogspot.com/2019/01/haruichi-furudate-haikyu-vol-1-ertekeles.html

Legjobb magyar illusztrátor: Dudás Győző 

Legjobb külföldi illusztrátor: Ivan Bigarella

Ízelítőnek pár kép a munkásságukból :)

Dudás Győző

Ivan Bigarella

Ivan Bigarella munkássága végett nézzetek bele az alábbi posztomba: 
https://sadaboga.blogspot.com/2019/03/top5-szerda-20190327-top5-kedvenc.html

Források: http://doudache.hu/
https://ivanbigarella.myportfolio.com/

Legrosszabb külföldi regény: Chloe Seager: Randikatasztrófák

Értékelésem: 
https://sadaboga.blogspot.com/2019/04/chloe-seager-randikatasztrofak-emma.html

Legrosszabb magyar regény: - 

Legrosszabb magyar mese: Finy Petra: A ​tesó-ügy 

Legrosszabb külföldi mese: -

Legújabb könyves álompasi: Botond (Király Anikó: Csak barátok?)

Legnézettebb blogbejegyzésem: 
http://sadaboga.blogspot.com/2019/01/poldark-sorozat-ertekeles-2.html 

639 látogatóval (Ezt még mindig nem tudom hova tenni - miért a 2. évadról szóló posztom szárnyal ennyire az egekben. ^^)

Kedvenc borítóm: Sarah J. Maas: A ​Court of Wings and Ruin – Szárnyak és pusztulás udvara (Tüskék és rózsák udvara 3.) 

A magyar borító elképesztően gyönyörű és egyedi lett. *-*

2019 első felében egyre több kiadó tisztelt meg recenziós példánnyal a legfrissebb kiadványaikból, melyeket ez úton is nagyon szépen köszönök! A II. félévben is igyekezni fogok rászolgálni erre a bizalomra, és töretlen lelkesedéssel hozni az értékeléseket a könyvekről. ❤

A kiadók mellett Rácz-Stefán Tibor is megtisztelt a bizalmával. Tibi privát üzenet formájában keresett fel a Molyon, és felajánlotta számomra a könyvei recenziós példányát, mert tetszenek neki a bejegyzéseim, és úgy gondolta, hogy írhatnék az ő könyveiről is. *-* Ettől az üzenettől gondolom sejtitek mennyire boldog lettem, és az Élni akarok! c. kötet mellett döntöttem, melynek értékelése nemsokára felkerül a blogra. :) Tibinek ez úton is köszönöm még egyszer a bizalmat! Remélem nem fogok csalódást okozni! :)
Mintha mindezek nem adnának elég okot a boldogságra, történt még egy hatalmas dolog az életemben, mégpedig egy felkérés formájában, amit június közepén a Moly oldalon keresztül @meseanyu intézett felém. Meseanyu felkért a Merítés Ifjúsági kategóriájának zsűrijébe, amire azonnal igent mondtam, rá két nappal lehetőségem adódott a Gyermekirodalom zsűrijébe is belépni! A felkérést hatalmas megtiszteltetésnek érzem, és külön öröm számomra, hogy az eddigi munkám, bejegyzéseim, értékeléseim alapján a csapat úgy döntött, közéjük való vagyok! *-* Igyekszem rászolgálni erre a bizalomra, és minél több könyvet elolvasva és értékelve megismertetni titeket a mai magyar, kortárs irodalom gyöngyszemeivel! 

Most pedig, nincs más hátra, mint előre tekinteni 2019. II. félévére, élvezni a nyarat és a nyári szabadságot, és azt csinálni, ami a legnagyobb boldogságot jelenti az életemben: olvasni, olvasni, olvasni! ❤

Ma az egyik kedvenc kötetem, az Éjféli bál folytatásáról hoztam nektek értékelést. Az Üveg hercegnő az idei Könyvfesztiválra jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából, míg az Éjféli bál még 2011-ben látott napvilágot. A folytatására nyolc hosszú évet kellett várnunk! :( Sajnos a KMK nem siette el a 2. rész megjelentetését, és nagyon sajnálom, hogy ennyi évet kellett várnom a folytatásra. :( Az Üveg hercegnő azonban ugyanúgy a szívemhez nőtt, mint az Éjféli bál, bár a regény az elődjét túlszárnyalni nem tudta...
A 3. rész magyar megjelenésére azonban nem várok újabb nyolc évet, így a kötet már úton is van felém a Bookdepository csodás raktárából... ;)


Mivel az Üveg hercegnő az Éjféli bál sorozat (eredeti sorozatcím: The Princesses of Westfalin) 2. kötete, remélem senkit sem lep meg, hogy az értékelés az első kötetre nézve spoilereket tartalmaz, így mindenképpen csak azoknak ajánlom elolvasásra, akik már olvasták a tizenkét táncoló hercegnő meséjét. 
A kötet az Éjféli bál nélkül is olvasható, kerek történet, de véleményem szerint nélküle egyáltalán nem az igazi... ;)

Három év telt el azóta, hogy Galen legyőzte a Kőbezárt királyt, és megszabadította Vesztfálin hercegnőit az átok alól. Iónia uralkodói azonban még nem felejtették el a Gregor király lányait körüllengő boszorkányságot és a sötét múltat... Az országok gyászolják elhunyt hercegeiket, és az uralkodók rendkívül óvatosak egymással, ám a királyságok összekovácsolása végett az országok uralkodói úgy döntenek, hogy vendégségbe küldik gyermekeiket egymáshoz. Nem titkolt céljuk az, hogy királyi házasságok révén baráti és katonai kapcsolatokat építsenek ki...
Pipacs hercegnő, Gregor király lánya édesanyja testvéréhez, Lady Margarethez és családjához érkezik vendégségbe Bretonba, ahol sötét pletykák keringenek róla és testvéreiről, a világ ugyanis soha nem szerzett tudomást a hercegnők átkának valódi okáról és magáról a Kőbezárt királyról sem... Pipacs magányos ikertestvére, Orchidea, legidősebb nővére Rózsa és Galen nélkül, és múltjára való tekintettel egyik bálon sem hajlandó megjelenni. A következő bálon azonban - melyen történetünk tulajdonképpen kezdetét veszi - kénytelen részt venni, ám tartózkodása a tánctól felkelti az érdeklődést és ha mindez nem lenne elég, a régi pletyka újra szárnyra kap...

Mindeközben Dánföldén, Karl király úgy dönt, végre kiengedi kalitkájából a fiatal Christian herceget, akit a tizenkét táncoló hercegnő átka óta próbálnak megvédeni a világ sötétségétől és veszélyeitől... Christian herceg szeretne világot látni, így elfogadja apja és a szomszédos királyságok nagyra törő tervét, ám korántsem szándékozik feleségül venni egy ostoba libát...

Pipacs és Christian egy bálon találkozik először a hercegnő unokatestvérének, Lady Marianne Seadownnak köszönhetően. A három fiatal jó barátságba kerül, s bár Breton királya, Rupert és a nemesek úgy gondolják, hogy Christian Mariannenak udvarol, a lány már a szívét adta Dickon Thwaite-nak, akinek időközben bátyja, Roger is visszatér keleti útjáról szülőföldjére... 

Miközben Pipacs és Christian barátsága egyre mélyül, a három fiatal baljós jelekre lesz figyelmes... A herceg minduntalan felvillanó zöld fényeket lát a szeme sarkában, amit aztán mindannyian látni vélnek és Pipacs - múltjának köszönhetően - azonnal látja, hogy sötét mágiával állnak szemben...

Pipacs és Christian történetébe egy elszegényedett nemesi család sarjából lett szolgálólány személyében kúszik be nem mindennapi módon Hamupipőke története...
Egy kártyaadósságból vagyonát vesztett gróf lánya, Eleonora Parker cselédként kénytelen élni az életét, ám mindenhonnan kirúgják kétbalkezessége miatt. A lány nemcsak tör-zúz és megégeti a ruhát vasalás közben, de teljesen alkalmatlannak is bizonyul bármiféle munka elvégzésére, ami keserűséggel tölti meg a szívét... A lány utolsó esélye a Lord Richard Seadown házában kapott munka, ahol Pipacs és Marianne is él... A lány korántsem egy szorgos, jól nevelt és bájos "Hamupipőke-karakter", mint azt elsőre gondolnánk, hanem egy beképzelt, a lelkében haragot tápláló lány, aki előtt egy napon a mosdótála vizében jelenik meg Corley, aki a keresztanyjaként bemutatkozva ruhákat, ékszereket és egy csinos herceget ígér Ellen számára... 

Corley varázslatán - ami Breton minden egyes nemesére hatással lesz - csupán Pipacs és Roger Thwaite lát át... Pipacsnak a Galentől tanult kötés tudományából készített védelmi ruhadarabok segítségének-, Rogernek pedig egy keleti mágustól kapott talizmán védelmének köszönhetően sikerül megőrizni tiszta tudatát, amikor Ellen, Lady Ellaként lépve a táncterembe minden férfit megbabonáz szépségével és az őt körülölelő sötét mágia láthatatlan béklyóival... Pipacs és Roger azonban átlát Ellen hazugságain, így immáron kettejük kezében van Breton egész nemességének sorsa... Le kell rántaniuk a leplet Lady Ella személyazonosságáról, aki nem mást szemel ki magának mint Christian herceget, aki a varázslat hatására egy romantikus ifjú bolondot csinál magából, összetörve ezzel Pipacs szívét...

Az Üveg hercegnő egy nem mindennapi Tizenkét táncoló hercegnő-folytatás és Hamupipőke-történet, melyben "Hamupipőke" csupán "mellékszereplőként" jelenik meg, ám ő lesz minden bonyodalom forrása... Jessica Day George remekül ért a tündérmesékhez és a klasszikus mesék feldolgozásához, hiszen a mellett, hogy kapunk egy Cinderella-sztorit, tovább követhetjük a tizenkét táncoló hercegnő egyikének életét és sorsát...

Az írónő Corley ármánykodásának megjelenítésével kezdi a könyvet, megadva az alap hangulatot az olvasónak a sötét részletekkel és a homályba burkolózó igazi szándékok meglebegtetésével, s csupán ezt követően találkozhatunk újra Pipacs hercegnővel, akinek a történetét rendkívül összetetten, gondosan és fantáziadúsan építi fel.
Az Üveg hercegnő egy pillanatra sem válik unalmassá. Noha Pipacs jelenléte már önmagában is hatalmas húzóerő, sikerült a főszereplőt szerethető karakterekkel körülvenni, akik közül minden olvasó találhat magának kedvencet.

Marianne

Pipacs egy független, bájos, a világ veszedelmeire fogékony, józan és rendkívüli humorral megáldott hercegnő, akit a Kőbezárt király megtanított arra, miként vegye fel a kesztyűt és harcoljon minden erejével ellenségei ellen...

Christian herceg egy rendkívül bájos, szerethető karakter, akinek jellemén sokszor megmutatkozik szülei féltő szeretete és a világtól való elzárása... A herceg nemes, bátor és becsületes, ám a világ sötét oldalát még nem látta, éppen ezért kerül bajba... Ennek ellenére folyamatosan a szívére hallgat, ami nem is vezeti őt tévútra, hiszen annak köszönhetően jön rá, hogy valami nincs rendben Bretonban...

Lady Marianne Seadown és udvarlója Dickon, valamint Marianne szülei is mind-mind egyedi, különböző erényeket felvonultató szereplők, akik minden tőlük telhetőt megtesznek a varázslat megtörése érdekében. Marianne apja, Lord Richard múltja pedig egy igazi színfoltja a történetnek, hiszen a személyében kapunk egy felnőtt, sokat tapasztalt, bátor férfit, aki mindenben fiatal hőseink mellett áll és segíti őket...

Roger Thwaite karaktere első megjelenéskor nem nyerte el a tetszésem, és bevallom, nagyon féltem a szerepétől... Ez a félelmem azonban pillanatok alatt eltűnt, amint közelebbről is megismerkedtem a fiatalemberrel, akiben Pipacs igazi barátra és segítőtársra talál a történet folyamán... Roger nem dugja a homokba a fejét a sötét mágia említése hallatán, hiszen Keleten már sok mindent látott, ahogyan a Kőbezárt király személyéről is tudomása volt... Nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legnagyobb kedvencem ő lett a könyvben, ám a társait is igazán megkedveltem!

Eleanora

Eleanora - Ellen - Lady Ella karakterét azonban nem tudtam megszeretni... A grófkisasszonyból lett cseléd eleinte egy rendkívül ellenszenves leány, aki heves, negatív érzelmeket táplál a nemesek iránt saját balsorsa miatt. Helyzete természetesen sajnálatra méltó, ám a lelkében forrongó düh, a Pipacs és Marianne ellen tett gonosz megjegyzései és az irigység mind-mind utálatos szereplővé tették őt a szememben. Naivan belesétál Corley csapdájába, hogy kijusson a nyomorból, s bár lehetséges, hogy a lány a későbbiek során a fekete mágia áldozatává válik, eleinte igenis ő maga akarja elnyerni Christian szerelmét és  királynévá válni, hogy kijusson a nyomorból... Ez a gondolat csupán Roger viszontlátását követően kezd el változni benne, s noha balsorsa és a Corley által okozott fájdalmak és szörnyűségek napvilágra kerültekor hőseink megsajnálják és megkedvelik őt, számomra egész végig negatív szereplő marad. :(

Corley sajnos nem tudott felérni a Kőbezárt király gonoszságához és karizmatikájához, és a háttérben megbúvó szándékai sem győztek meg, de a Kőbezárt királyt egyébiránt is lehetetlen felülmúlni, hiszen a tündérmesék egyik legnagyobb gonosztevőjével állunk szemben... ❤

Az Üveg hercegnő tökéletes folytatása az Éjféli bálnak, ám túlszárnyalni nem tudta azt... A kötet túlságosan hamar ér véget és a történet, valamint mi, olvasók is megérdemeltünk volna még egy fejezetet vagy egy epilógust, hiszen Pipacs története rendkívül hirtelen szakad félbe, s ott, ahol az előző kötethez hasonlóan megtalálható kötésminták szerepelnek (szerelmi bűbáj elleni karkötő, pipacsos stóla), én az igazi befejezés sorait vártam volna. :( 

A fordításra két panaszom van, mégpedig a mostanában egyre gyakrabban előforduló tipikus KMK hiba - a régi korokban játszódó/kosztümös/mesevilág/fantasy történetbe kevert modern szavak használata, mely jelen esetben az alábbi két idézetben található meg: "holtrészeg tahó" valamint "csupán Corley befolyása miatt hajt Christianra".
A két szó, illetve kifejezés megakasztott az olvasásban és pár pillanatra elvette a gyönyörű tündérmese világában játszódó történet hangulatát... A "tahó" szó helyett annyival egyszerűbb lett volna a "disznó" szó használata, míg a teljesen modern "a lány a hercegre hajt"!!!! OMG !!! kifejezést szintén egyszerű lett volna a "megkaparintani" szóval helyettesíteni. :( Igazán örülnék neki, ha a KMK a jövőben figyelne ezekre a visszajelzésekre, bár gyanítom, hogy efféle értékeléseket ők nem olvasnak... 

Idézetek

"– Fula egy leányszó maga, Pippanc helszegnő – jegyezte meg a hercegnő."

"Meglepetésként érte az egész családot, amikor Pipacs kifejezetten ügyesnek mutatkozott a kötőtűvel. Az már viszont korántsem lepte meg őket, amikor kiderült, hogy a lány a legtehetségesebb kártyajátékos is közöttük. Jóllehet, az ő játékszenvedélye sokkal kevésbé bizonyult veszedelmesnek, mint Petúnia tábortüzekért való rajongása, aminek folytán gyújtóst aprított Gregor király egyik díjnyertes rózsabokrából."

"Álmában ismét a Kőbezárt király palotájában találta magát, ahol megint kénytelen volt táncolni, amíg ki nem serkent lábából a vér."

"– Számomra a tánc egyáltalán nem szórakozás – magyarázta csendesen. – Az én szememben inkább olyasmit jelent, amit régen csinálnom kellett, akár tetszett, akár nem. – A tekintete elsiklott Christian mellett a fák irányába, és egy pillanatra maga elé képzelt egy ezüsterdőt, ahol az ágakat borzoló szél suhogását semmilyen más teremtmény nem érezte."

"Nem a föld alatti, sötét birodalomban volt. Megkönnyebbülten a párkányra roskadt, lélegzete zokogásba fúlva tört elő a tüdejéből."

"– Miért akarják ezek a teremtmények folyton kiházasítani az embert?"

"– Mielőtt felébredsz, hadd tisztázzak egy dolgot: toporzékolhatsz és prüszkölhetsz kedvedre, akkor sem szállhatsz szembe velünk. Áldozat vagy, akárcsak Eleanora."

"Ám könnyed nemtörődömsége ellenére is folyamatosan Pipacs fülébe csengtek a Kőbezárt király baljós szavai: „Áldozat vagy…”"

Értékelés: 4,5/5 pipacs

Ma az Éjféli bál c. regényről hoztam értékelést, amit még 2014-ben olvastam először, s most, egy kihívásnak köszönhetően újra levettem a polcomról. A történet már évekkel ezelőtt is a szívembe lopta magát, azonban a feldolgozás részletei már a feledés homályába merültek. A Moly.hu oldalon a Minden, ami tánc...! nevet viselő kihívás kiválasztott könyveként került most sor az újraolvasásra, és ennek köszönhetően újra átélhettem Rózsa és Galen kalandjait.

Röviden a történetről: 

Galen, az ifjú katona az országát sújtó háború után hazafelé tart soha nem látott rokonaihoz, hogy új életet kezdjen. A Sors úgy hozza, hogy az országúton egy idős asszonyba botlik, akivel megosztja ételét (klasszikus mesealap). Az öregasszony hálából a fiúnak adja láthatatlanná tévő köpenyét, valamint két különleges erővel bíró fonalat - egy fehéret és egy feketét. Galen akkor még nem is sejti, hogy az asszony zavarodottnak tűnő szavai mögött sokkal több rejtőzik, mint azt előre gondolta volna.

Galen rátalál rokonaira, s természetesen mesébe illő fordulattal kiderül, hogy nagybátyja az elhunyt királynő kertjének főkertésze, így a fiú segédkertésznek áll, s első munkanapján szerencsétlen körülmények között találkozik a legidősebb hercegnővel. Rózsa hercegnő e találkozást követően megbetegedik, s tizenegy testvérével sorsuk még rosszabbra fordul, mint annak előtte. 

A király lányai - nem törődve a betegséggel - minden harmadik éjjelen, majd később minden éjjel en elhasználják a frissen készült topánkáikat, ami arra enged következtetni, hogy egész éjjel táncolnak. 

Senki sem tudja, hová tűnnek a hercegnők, és a rejtély felderítésére hívott hercegek sem járnak sikerrel. Egy ember azonban tudja, mi állhat a háttérben, ez pedig nem más, mint az öreg Walter, Galen nagybátyjának egyik alkalmazottja. 

Mindeközben az ország a háborúban elszenvedett bajokat gyötri, elszegényedett, és Galen elhatározza, hogy megmenti szerelmét az őt sújtó átok alól...

A regény egy klasszikus tündérmese, bájos hercegnők, okos katonából lett segédkertész, romantikus szerelem, titok, sötétség, viadal... ez mind együtt jellemzi az Éjféli bált.

Jessica Day George könyve A széttáncolt cipellők avagy a Tizenkét táncoló hercegnő c. mese adaptációja. Maga az eredeti mese az egyik kedvenceim közé tartozik már pici koromtól fogva, így nem volt kérdéses a regény megjelenéskor történő megvásárlása.

Az írónő kibővítette az alaptörténetet, és felruházta regényét saját szereplőkkel, egy háborúban álló országgal, ami a történetünk idején pontosan e harcokból fakadó terheket nyögi, egyszóval egy szépen felépített, kerek történetet kapunk.

A két főszereplő, Galen - a katonából lett segédkertész - és Rózsa hercegnő okos, szerethető karakterek, akiknek sorsáért lélegzetvisszafojtva izgulhatunk olvasás közben. Mivel a regény nyúlfarknyi, sajnos nincs időnk mélyebben megismerkedni minden szereplővel, mindezek ellenére azonban az írónő igyekezett minden lánynak saját kis történetet alkotni, és érdekes információkkal ellátni az olvasót.

A Kőbezárt király egy olyan ellenség, amilyen egy tipikus mese antihősének lennie kell. Kellőképpen gonosz, karizmatikus, agyafúrt és ármányos. Mondatai és megjelenései elérik, hogy az ember hátán végigkússzon a jéghideg...


A mellékszereplőkre sem igen lehet panasz, Galen családja, a király, a Kőbezárt király fiai mind-mind pontosan akkor jelennek még, és annyi szerephez jutnak, amennyihez kell.

A regény újraolvasása közben lassan kezdtek az emlékeim is felderengni, és egy-egy fordulat hatására felcsillant a szemem: tudtam, mi fog következni, ám a regény még így is okozott meglepetéseket. Ennyi év távlatából is el kell, hogy mondjam, hogy újra elvarázsolt és magába szippantott, egy olyan mesebeli világba, ahol szívesen élném mindennapjaimat...

Idézetek:

"A Kőbezárt király maga is ember volt egykor…"

"Hajszálpontosan hatlábnyi távolságra tudott köpni, úgy káromkodott, mint a legdörzsöltebb őrmesterek, és a saját nyelvükön tudta sértegetni az analúziaiakat. Az apja nagyon büszke volt rá."

"Egyedül a halál szabadíthat meg egy lelket az Éjféli Báltól…"

"…a széttáncolt cipők titkát senki sem fejtette meg."

"– Interdiktum? – kérdezte végül, mikor magához tért. – Úgy érted…
– Igen – suttogta Ulrike. – Nincs mise. Nincs házasságkötés, nincs temetés, nincs keresztelő. Senkinek."

"A fiatalember karja izmos volt, és még az öltöny ujján át is érződött testének melege. Rózsa legszívesebben úgy kapaszkodott volna belé, mint fuldokló a megmentőjébe."

"A Kőbezárt király. Rózsa és testvérei a Kőbezárt király foglyai voltak."

"– Szabad egy táncra? – kérdezte. A puha pázsitra vezette Rózsát, és ott keringőztek, míg le nem ment a nap, és meg nem jelentek az első csillagok az éjszakai égbolton."

Történet: 5 cipellő

Szereplők: 5 cipellő
Borító: 5 cipellő