Nem titok, hogy hatalmas Disney rajongó vagyok, amiből következik, hogy a Jégvarázs is az egyik kedvencem. Amikor megtudtam, hogy a Coco előtt a Disney megörvendeztet minket egy kisfilmmel Karácsonyra, majd kiugrottam a bőrömből. Sajnos a moziba nem jutottam el, így epekedve vártam a hazai Coco DVD megjelenést, amire sajnos a kisfilm nem kerül fel. Elcsüggedtem. Fogalmam sem volt róla, miként is juthatnék hozzá a történethez magyar nyelven, aztán végül megszereztem...

A Jégvarázs karácsonyi különkiadása, az Olaf karácsonyi kalandja mintegy 20 rövid perc, ám a történet tele van szívet melengető, csodaszép gondolatokkal.

A történetről röviden: Arendelle-be visszatér a Karácsony, most, hogy a kapukat újra megnyitották. Elza királynő és Anna pedig egy hatalmas meglepetéspartit szervez a királyság lakóinak, hogy együtt töltsék az ünnepet. A karácsonyi harangok megkondulása után azonban ki-ki hazamegy a saját otthonába, hogy a Karácsonyt bensőséges hangulatban, önnön hagyományaik körében töltsék, így a két lány egyedül marad. Noha Christoph megpróbálja felvidítani a lányokat, a végén Elza ismét magába zárkózik, és magára hagyja Annát. Elza nem emlékszik milyen hagyományt ápolt a család, hiszen a kapuk bezárása után ő egyedül volt. Olaf szomorú lesz, amiért boldogtalannak kell látnia barátait, így csodás szikra gyúl parányi agyában. Fogja Svent, és bejárja a királyságot hagyományok után kutatva, hogy aztán hazavigye azokat a lányoknak. Természetesen mind ismerjük Olafot, a kezdetben ártatlannak tűn kalandból vészhelyzet lesz, aminek sötét erdő, farkasok és egy lángra kapott szekér lesz a vége...

A Disney rendkívül összetett mesét alkotott, és a vége csattanóra sem számítottam.

Elza sokat fejlődött, ám még mindig kételkedik önmagában, és mardossa a bűntudat. Anna, Christoph és Sven semmit sem változott, míg Olaf megmaradt a mi kelekótya hóemberünknek, akinek hatalmas szíve van. ❤

Olaf házról házra járván rengeteg hagyományt összegyűjt, melyből poénosabbnál poénosabb következtetéseket von le, csak hogy hármat kiemeljek közülük:

- Zoknit raksz a tűz fölé, de hogy nem kap az lángra? Biztos biztonságos...

- Mikulásra várunk, hogy a kéményből lessen ki. Betörni idegenekhez... Karácsonykor belefér!

- Szóval... kivágsz egy fát, majd feldíszíted a hulláját, öhm gyertyákkal... Ez... szupiiiiiiii!

A mese rendkívül tanulságos, szórakoztató a régen megkedvelt szereplőkkel, gyönyörű a képi világ, a dalok csodaszépek.

Egyetlen félelmem a folytatásra irányul, kíváncsian várom a Jégvarázs második felvonását, amit remélem, nem fog elrontani a Disney, és remélem, hogy Anna és Christoph végül egybekel...

Idézetek:  

"Így lesz a két lány, újra életvidám. Eljő a hősük, s a pej paripám."

"Kaphatnék egyet az alig valamit elfedő, mégis oly ízlésesen ünnepélyes törcsikből, amikért a családja úgy odavan?"

"Most levágom az utat ezen a veszélytelen ösvényen át, és a kastélyban találkozunk, oké? ÚÚúúú, kiskutyák... (farkasvonyítás) Na, leülni! Áúú, azt hiszem én most megyeekkk! Ne! Tudom, éhesek vagytok, de a legjobb barátaimnak nagyon kéne legalább egy hagyomány...!"

Történet: 5 répa

Zene: 5 répa

Képi világ: 5 répa 

Szereplők: 5 répa

"Te vagy az Olaf! Te vagy a karácsonyi hagyományunk!"