Sziasztok!

Ma egy új sorozat egyik kötetével jelentkezem, ez pedig nem más, mint a Gaston érzelmei, ahol egy pici, cuki unikornis különféle érzelmeket él át, s ezek által a rövid történetek által a gyerekek maguk is megtapasztalhatják a különféle érzelmek mivoltját és működését. 

Először is szeretném leszögezni, hogy soha nem szerettem az unikornisokat! A világból lehetne kikergetni velük, de ahogy rápillantottam az alábbi könyvborítókra, úgy éreztem, hogy adnom kell egy esélyt a sorozatnak, hiszen rendkívül bájos illusztrációkat tartalmaz. 

Így történt mindaz, hogy a mai napon - megérkezvén a Lírába - rávetettem magam a Félek alcímet viselő kötetre, és pár perc alatt ki is "végeztem". ^^ :) 

Gaston ebben a kötetben megtanulja legyőzni a félelmet... a félelmet a sötétségtől... A pici unikornis egy légzőgyakorlat segítségével jut túl az éjszakában eluralkodó sötétségen, mégpedig oly módon, hogy egy fényes páncélt ölt magára, ami megvédi őt képzeletének szörnyeitől. 

A könyv segíthet a gyermekeknek legyőzni saját félelmeiket, s ugyan a gyermekek képzelőereje határtalan, ennek ellenére úgy érzem, hogy a könyvben túlságosan is hamar túlkerekedünk a félelem érzésén... 

A történet aranyos és tanulságos, de talán nem ártott volna többet foglalkozni magával a félelem legyőzésével...

A kötet írója, Aurélie Chien Chow Chine francia terapeuta és grafikus, aki könyvei segítségével is igyekszik irányt mutatni és segíteni a gyermekeknek az érzelmek labirintusában. 

Idézetek:

"Mintha az éjszaka nem lenne önmagában is elég sötét, még a szemét is le kell hunynia!"

"Amikor eljön az esti mese ideje, összekészít egy hatalmas könyvkupacot. Bárcsak anya felolvasná az egészet!"

A könyvecskét ajánlom minden kisgyermekes szülőnek és az aprónépnek! :) 

Történet: 5/5*

Illusztráció: 5/5*

Sziasztok!

Következő beszámolómban London értékelése következik könyvmoly szemmel. :) 

Könyvmoly révén nem is volt kérdéses, hogy könyvesbolti túrákat is be kell iktatni a hat napos utunk során, s mikor a Google keresőjébe beírtam a "London könyvesbolt" kombinációt, a több apró könyvesbolt mellett felugrott a Waterstone neve, mint a Picadilly Circuson található legnagyobb könyves üzleté a városban. Egyértelmű volt, hogy nekem ezt látnom kell... aztán jött a csalódás...

Waterstone: 

A Waterstone látogatására a harmadik, esős vasárnapi napon került sor. A hat szintes üzlet roskadásig tele volt könyvekkel, ám rideg hangulatot árasztott. :( 

Maga a bolt kétségkívül grandiózus látványt nyújtott, ám a legalsó, 0. szinten található könyvjelzők, képeslapok, íróeszközök sokkal hívogatóbbak voltak, mint maga az öt emelet könyves tartalma. 

Jómagam egy konkrét listával indultam el Londonba, melyekben dupla borítós kiadványok is szerepeltek, amiknek a Bookdepositoryn való megvásárlása igencsak bóvli /ezzel már meg is ütöttem egyszer a bokám/. 

Ennek ellenére sajnos az üzletben egyik címet sem találtam meg, hovatovább még a híresebb könyvekből is alig volt készleten! o.O

Az üzletben rengeteg új megjelenésű könyvet láttam, amiknek nem csak a borítója, de a fülszövege is hívogató volt. Azon kevés könyvek közül, amik igazán érdekeltek volna, csupán egy-egy darab, ki tudja mióta ott porosodó példány lett volna megvásárolható, amik rosszabbul néztek ki, mint egy ezer éves antikvár könyv. :( 

Sajnos a könyvesbolt könyveinek állapota igen elkeserítő volt! A délelőtti órákban kevés ember lézengett az üzletben, ahhoz azonban bőven elegendően voltak, hogy lemérhessem, az angol könyvesboltokban sokkalta több ember kószál, olvasgat a kihelyezett fotelekben és vásárol, mint Magyarországon... A délutáni órákra pedig már igencsak nagy tömeg gyűlt össze a földszinten, azonban az emberek, mint a csürhék randalíroztak a könyvek között, lesodorva, földhöz vágva azokat... A szívem szorult össze a könyvek állapota láttán, és az érdektelenség láttán is! Egyetlen eladó nem volt, aki rájuk szólt volna, ami egyrészt igen szomorú, másrészt igazán felháborító! 

A Waterstone egyáltalán nem hozta azt a színvonalat, minőséget és választékot, amit a város legnagyobb könyvesboltjától várt volna az ember!

Rendkívül csalódott voltam a nap végén, hiszen semmi konkrétumot nem találtam, de példának okáért, ha csak a nagyobb írók neveit vesszük, akkor sem találtunk volna rogyadozó polcokat! Julia Quinn könyveiből alig volt egy-két rongyos darab, Josh Malerman neve sehol sem bukkant fel, az újonnan megjelent Harry Potter és a Titkok kamrája c. jubileumi kötetekből pedig egy-két darab állt csupán rendelkezésre, szörnyű állapotban!! Ahhoz elég szörnyen, hogy az eredeti áron vegye meg az ember, amiért legalább egy hibátlan példányt várna el - joggal!

Szerencsére a páromnak megtaláltuk az itthon becsődölt, Ulpius kiadó által kiadott Az ifjú szamuráj c. sorozat utolsó három megjelent kötetét, amik szintén kicsit érdekes állapotban voltak, de azt mondtuk, hogy ezek még beleférnek a megvehető kategóriába. 

Nyilvánvalóan az újonnan megjelent ifjúsági kötetek között akadtak csodaszép példányok is, ám ezekből jóval kevesebb akadt a kezeink közé.
:(

Természetesen rengeteg könyv kapható volt, ám sehol egy - pl. a Könyvmolyképző által kiadott sikeres regényt nem láttunk, legyen szó romantikáról, fiatal felnőtteknek szóló könyvekről, vagy fantasyról. Jennifer L. Armentrout legjobb tudomásom szerint elég népszerű, mégsem láttuk egyetlen könyvét sem! 

Jómagam, hogy ne üres kézzel jöjjek el, egy most megjelent kötetet választottam, aminek először bevallom, a borítója keltette fel a figyelmem, ám a tartalom elolvasása után döntöttem csak úgy, hogy elég érdekesen hangzik ahhoz, hogy érdemes legyen megvennem. 

A történelmi és az idegen nyelvű szint kínálata azonban (ahol a németen keresztül, az arabon át megtalálható volt minden) sokkal igényesebben volt összeállítva, mint bármelyik másik szekció. Az már ugyan ás lapra tartozik, hogy nem érdekelt szinte senkit sem...

A könyvek besorolása is igencsak eltér az itthonitól. Pl. A víz érintése a kemény horror könyvek között kapott helyet, míg a Tüskék és rózsák udvarának kiegészítő kötete, A ​Court of Frost and Starlight a gyermekek és ifjúsági könyvek között volt kihelyezve, aminek erotikus tartalma miatt nem gondolnám éppen odavalónak!

Sajnos a Waterstone könyvesboltot egyáltalán nem tudom ajánlani az igazi könyvmolyok számára!

A Rays Jazz At Foyles nevet viselő, öt szintes könyvesboltra barátnőm hívta fel a figyelmem, ahová a hétfői nap során látogattunk el párommal.
Az előtérbe belépve azonnal magával ragadott az igazi könyves vásár hangulata. ❤ A berendezés, a dizájn, a könyvek állapota - mind-mind csodálatos és elsöprő erejű volt!
Azonnal magunkhoz is vettünk egy kosarat, mert éreztük, hogy itt igazi kincsekre bukkanhatunk! Nos, így is történt... ;)

Az első, amit megláttunk, az a hegyekben álló, négy ház színeiben pompázó Harry Potter és a titkok kamrája jubileumi kötet volt, melyből aztán kedvére válogathatott az ember. :) Be is zsebeltem a házam kötetét, egy puha kötéses Griffendél kötetet. :)

Ezt követően célirányosan haladtunk, és megnéztük, hogy a kérdéses dupla borítójú könyvekből akad-e esetleg egy-egy példány. Sajnos nem találtuk meg a kérdéses kiadásokat, de a kedves eladó hölgy tájékoztatása alapján sajnos azokat már nem forgalmazzák, így azokat Ebayen keresztül lehet megszerezni. :) Találtunk viszont más kívánságlistás könyvet, amitől majd kiugrottam a bőrömből! Vííí *-* ❤


Mindezek mellett a könyvesbolt tele volt a Magyarországon is ismert kötetek külföldi kiadásaival, rengeteg Könyvmolyképzős címet és igazi bestsellert láttam. :)
Számtalan olyan kötet akadt a kezembe, amit hiányoltam a Waterstone kínálatából, és előbbivel ellentétben itt valóban igényes választékot talált az ember, melyekből a neked tetsző példányt is ki tudtad választani, mert nem egy megrágott, megsárgult és gyűrött példányt találtál csak a könyvespolcon!

A Foylesben a friss - és a már Waterstoneban is látott - külföldi sikerek és friss megjelenések mellett rengeteg ifjúsági regényt, mesekönyvet, fantasy kötetet és még sorolhatnám milyen ínyencségeket is találtunk. :)

Az öt emelet minden egyes lépcsősorát egy-egy Harry Potteres ház díszítette, a hozzá tartozó jubileumi kötetekkel, Funko pop figurákkal, könyvjelzőkkel és a ház színeivel harmonizáló egyéb kiegészítővel. Elképesztően hangulatos volt! *-*
Az első emeleten külön Harry Potter szekciót is találtunk, míg a második emeleten a manga és fantasy mennyországban találtuk magunkat. :)


A történelmi és az idegen nyelvi szekció itt is lenyűgöző méreteket öltött, valószínűleg ezekre a kötetekre odakinn sokkal nagyobb a kereslet, mint piciny hazánkban - lássuk be, ezt meg is tudom érteni...
Az ötödik emeleten a fonendoszkópok között, az orvosi könyvek árnyékában egy igen fess és jópofa csontvázzal is volt alkalmam kezet fogni. ;) XD

Az egyik ifjúsági részlegen lévő asztalon szemközt találtam magam egy nagyon vágyott kötettel is, azonban, mivel megrendeltem az augusztusi angol BaSC dobozt, ami reményeim szerint ezt a kötetet fogja rejteni, így nem mertem megvenni. :( Nagyon fogom fogni a fejem, ha mégsem az lesz benne.... ^^ Mindenesetre akkor rárepülök a Bookdepositoryra! :D ;)

A könyvesboltban szintén sok ember tartózkodott, hasonlóan előző "társához", itt azonban éreztem a könyvek iránti szeretet! Mindenki óvatosan közlekedett, nézelődött, és az arcokon boldogság ült.
Az egész helyet betöltötte a boldogság és az emberek tökéletes harmóniába kerülhettek a könyvekkel. Mondhatnám, hogy a légy zümmögését sem lehetett hallani, mindenki óvatosan és halkan keresgélt, hogy ne zavarja meg a fotelekben és beugrókban üldögélő, olvasó társait. :)

A Foyles-ba belépve egy egyszerű, ám annál nagyszerűbb felirat fogadja a látogatókat, ami azonnal mosolyt csalt az én arcomra is: "Welcome book lover, you are among friends." Ilyen békességet és szeretetet a Waterstone-ban sajnos nem tapasztaltam. Mindezek felett olyan apró részletekre is figyeltek a berendezők és a dolgozók, amik igazán sokat jelentenek egy-egy rajongó számára. Ilyen pl. a Harry Potter levelek mintája a fapadlózaton, amik mintha véletlenszerűen szétszóródtak volna kézbesítés közben. *-* /Hát nem bájos? ;)/


S most beszéljenek helyettem a képek: *-* ❤

Nem titok, hogy legújabb kedvencem Sarra Manning Londonban bármi megtörténhet c. könyve, aminek hatására újabb és újabb felfedeznivalókat találtam London városában. :) 

Így az utazás végén sajnos egyet kell értenem Jean-Luccel, és azt kell mondjam, hogy London valóban mocskos és zsúfolt. :( Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen hatalmas nagyváros, egy turistaparadicsom ennyire piszkos legyen. Az utcán hömpölyög a szemét, és én még azt hittem, hogy Budapest a koszos és büdös! Bármilyen hihetetlen is, Pest "sokkal jobb állapotban van", mint London. o.O 

Ezzel ellentétben London látnivalói valóban szemet gyönyörködtetőek, és az élet teljesen máshogy zajlik, mint Magyarországon, ezért megértem, miért is szereti Sunny annyira a szülővárosát. :)  

A regényben többször említésre kerül "Az Uborka", vagyis a The Gherkin, ami valóban, a város több pontjáról is jól látható jelkép. Sajnos konkrétan a lábához már nem volt alkalmam elmenni, amiért vérzik is a szívem, azonban ennek a hatalmas városnak a megismeréséhez és felfedezéséhez nem egy hat napos kiruccanásra van szükség... ;) 

Az Uborkát többféleképpen is nevezik. A 30 St. Mary Axe avagy The Gherkin ismertebb nevén "Az Uborka" London belvárosában található felhőkarcoló, amit jól láttuk már a Globe, a Millenium Bridge és a Tower felől is. 

Magassága 180 méter. 

2001 és 2003 között épült, Lord Norman Foster (a világ egyik leghíresebb építésze) tervezte. 2004-ben nyitották meg. Az épület 40. emeletén egy bár működik, ahonnét 360° kilátás nyílik London városára. Legközelebb mindenképpen meg fogom nézni a saját szememmel karnyújtásnyi távolságból is, bár igaz ugyan, hogy az épület tetejére tilos a belépés, és csupán az alsó szint látogatható. :( 

Az épület érdekessége még, hogy 1992-ben az IRA pokolgépet robbantott a torony területén álló tőzsde centrumában, ahol a környező épületek is megsérültek, és a 2000-es években kezdtek el gondolkodni a felhőkarcoló megépítésén, ami ma egy befektetési vállalat tulajdonát képezi. 

2005-ben "Az Uborka" elnyerte a Világ legcsodáltabb új épülete címet.

Sajnos az esti órákban kivilágítva nem volt alkalmam megnézni, de biztosan lenyűgöző lehet! *-*

Fekete taxi: 

A regény másik érdekes információja a "fekete taxi" megnevezés volt, amiket szintén volt szerencsém közelebbről is megszemlélni. Sajnos nem tudom, mi is olyan különleges ezekben a járművekben, így csak annyit tudok elmondani, hogy rendkívül jól néznek ki - kívülről legalábbis. ^^ *-*

Azért azt el kell mondjam, hogy Londonban természetesen nem csak fekete színű taxival utazhatunk, ugyanis láttunk több, különféle színű járművet is, mindenesetre utánaolvasva a londoni taxizás történetének igen érdekes információkat zsebeltem be. ;)