.png)
Úgy gondoltam, hogy idén, a Molyra fel nem vezetett könyvértékeléseimet bizonyos időnként egy csokorba szedem és megosztom a blog felületén.
Noha néhány rövid gondolat, valamint néhány mesekönyv értékelése felkerül a Molyra, azonban a hosszabb lélegzetvételű véleményeim, melyekbe aki akar, előszeretettel bele tudna kötni, ebben a gyűjtőposztban látnak majd napvilágot...
Mivel nem szeretnék minden kötetnek egy teljes, önálló blogbejegyzést szentelni, de szeretném a gondolataimat megosztani egy-egy kötetről; mivel szeretnék néhány év elteltével is emlékezni egy-egy olvasmányra, de nem szeretném, hogy állandóan belém kössenek, ezért létrejön ez a posztsorozat... Könyvekről, amiket szerettem; könyvekről, amiket nem annyira szerettem és könyvekről, amik így-vagy úgy, de kényes témákat is "tartalmaz(hat)nak"...
Lássunk is neki...
A csillagozást a Moly profilomon lehet megtekinteni.
Mészöly Ágnes: A Pál utcai fiúk – Rajongói kézikönyv
Nagyon vártam a kötet megjelenését, s bár az előrendelés végett rendkívül gyorsan kézhez is kaptam, a költözés miatt sajnos csak idén januárban tudtam elolvasni. A kötet nem okozott csalódást, bár nem teljesen olyan volt, mint amire számítottam. A fiatalabb olvasóknak és azoknak, akik ámulva pislognak azon, milyen volt az 1900-as évek világa, tökéletes és informatív lehet a kötet, nekem azonban - aki tisztában van a régi korok világával, mivel nagy szerelmese vagyok a történelmi romantika korának -, már nem tudott újat mondani, csupán örömmel legeltettem a szemem a korabeli fotókon. Emellett pedig mivel nagy Pál utcai fiúk rajongó is vagyok, a regénnyel és a keletkezési körülményeivel, érdekességeivel sem tudott újat mondani, de szintén halálosan élveztem olvasni.
Nagy Zoltán illusztrációit nagyon szeretem, ám itt egy picit vegyes érzések voltak bennem, mert példának okáért Nemecsek igen jól sikerült, de a Lakatos Levente beütésű Áts Feritől a hideg ráz, ugyanis az én képzeletemben az egyik kedvenc szereplőm, hát maradjunk annyiban, nem így néz ki... ^^
Bízok egy esetleges "folytatásban", szívesen olvasnám más kötelező olvasmányaink kézikönyvét is Mészöly Ági tolmácsolásában. :)
Csukás István: Diótörőcske
A kötettel már a megjelenés óta szemeztem és tudtam, hogy el szeretném olvasni, azonban azt is tudtam, hogy én erre a kötetre nem adok ki egyetlen fillért sem... Miért is? Nos, lássuk csak...
Csukás István meséje és a néger kislány... Mert ugye már az illusztrációban, egy magyar mesében is az egyik szereplőnek tuti, hogy négernek kell lennie, még ha az eredeti szereplő fehér is volt, s itt sincs nagyon értelme, hisz a történet szerinti testvére is hófehér...
Szeretem Bölecz Lilla illusztrációt és a Diótörőcske képi világa is lenyűgöző volt a legtöbb képen, de idegbajt kaptam a néger kislánytól.
Maga a történet aranyos, olvasmányos, de nem egy kiemelkedő darab, ám ez nem róható fel olyan téren negatívumként, hogy ez nem egy szöveges mese - ez egy színdarab szövegkönyve, ami kézzel fogható kötet formájában soha nem tud maximálisan élvezhető lenni, ahogy pl. a Rumini hatodik kötete, vagy a Harry Potter-színdarabok sem.
Disney Nyuszik - Toppancs pancsol
Hogy ez a kötet mekkora csalódás volt, el nem tudom mondani... A fordítás szörnyű, a rímet a szöveg hírből sem ismeri, s ez által döcögőssé válik. Bugyuta kis történet volt, de gyanítom, hogy a félrement fordítás az, ami kiverte nálam a biztosítékot. Mást nem mondanék erről...
Az illusztrációk természetesen nagyon cukik, na de azt a Disney csapatnak köszönhetjük...
Hans Christian Andersen - Dragomán György: A kis gyufaárus lány
Az illusztrációk meseszépek, de kicsit becsapva érzem magam, mert azt hittem, hogy kézzel fogható formában kapom meg azt a másik, pozitív befejezést, amihez illusztráció is társul és nem egy új, digitális vacak formájában, amit meg kell hallgatni...
Julia Donaldson: A majom mamája
Ha valaki Julia Donaldson nevét mondja, mindenki ettől a kötettől van elájulva és hasra esve... Hát engem nem nagyon nyűgözött le. Persze, aranyos, kedves, oltári cuki és nagyon vicces, hogy a pillangó sosem találja el, ki lehet a kismajom anyukája, de ezen kívül nem egy akkora szám a mese, hogy ez legyen az etalon. Véleményem szerint Donaldson-nak számos kiemelkedőbb kötete fellelhető a piacon, amik magasan kenterbe verik ezt és az illusztrációk sem varázsoltak el túlságosan. A póktól halálra rémültem példának okáért... XD
Hatalmas piros pont jár azonban a szerethető rímekért és a pazar magyar fordításért! Lehetséges, hogy amennyiben a nagy hype nem lenne körülötte és ez nem teszi magasra a mércét, nekem is jobban megtetszik.
Pillangó, hogy lehetsz ennyire vak?
Ezek rám nem is hasonlítanak!
- Nem mondtad azt, hogy hasonlítotok.
- Persze, mert gondoltam, úgyis tudod.
- Hogy tudnám? Minálunk a gyerekek
Kiskorban teljesen másmilyenek!
De ha a mamád olyan, mint te vagy,
Akkor megtaláljuk egy perc alatt.
