Sziasztok!

E fárasztó nap utolsó óráiban ugyan, de jelentkezem e heti Mesevilág-péntek posztommal, ami a Nézd meg! c. sorozat egyik kötetéről szól. 

A Nézd meg! könyveket a Central Médiacsoport jóvoltából olvashatjuk magyar nyelven. A köteteket a 3 éves kor feletti gyermekeknek ajánlják, és témájukat tekintve az ismeretterjesztő kategóriába sorolnám őket, hiszen játékos-szórakoztató módon mutatnak be a kicsik számára egy-egy fontos témakört, jelen esetben a baktériumokat. 

A könyvecske körültekintően, egy kisgyermek számára részletesen és szórakoztatóan mutatja be a baktériumok és kórokozók különböző fajtáit, az általuk okozott betegségeket, továbbá felhívja a figyelmet a kézmosás és a higiénia fontosságára.

Az illusztrációk rendkívül aranyosak, és a könyv külön erénye, hogy számtalan apró fülecske mögé kukkanthatunk be, ahol további érdekességeket találhatunk. 

A könyv a kisgyermekek számára igazi csemege, rejtélyekkel teli, cuki, és mindeközben figyelemfelkeltően tanít. 

Értékelés: 5/5 baci 

A sorozat eddig megjelent kötetei:

Nézd meg, mi az a baci!

Mi az a kaki!

Nézd meg, mi történik éjszaka!

Nézd meg, hol laknak az állatok!

Nézd meg, milyen egy farm

Nézd meg, milyen egy kert!

Nézd meg az állatkertet!

Várható megjelenések:

Nézd meg, mik azok a csillagok!

Nézd meg, miért jó aludni!

Ma egy Cristiano Ronaldo életéről szóló könyvértékelést hoztam, mely a Twister Media kiadó gondozásában jelent meg a 2018-as Könyvhétre. 

A kötetet Bodnár Zalán írta és Németh Gyula illusztrálta, és ha hinni lehet a hátlapon található "pletykáknak", akkor érkezni fog szépen sorban a Messi, Neymar és az Ibrahimovic életéről szóló könyvecske is. 

Értékelés: 

Teljesen őszinte leszek. Nem igazán rajongok a fociért, nem is tudok sokat magáról a sportról, és csupán néhány mérkőzés törtrészét láttam. Az egyetlen biztos pontom a Tsubasa kapitány c. anime, melyet gyermekkoromban is követtem, ahogy az idei 2018-as adaptációt is. 

A fociról, mint sportról szóló történetek mindezek ellenére is érdekelnek. 

Az előrendelési időszakban ebben a kötetben egyedül a grafika keltette fel a figyelmem. A "kiskirálylány" Ronaldo, akiből csak úgy sugárzik a magabiztosság és az önteltség, nem érdekel. De nem tudtam ott hagyni a kötetet, és az illusztrációk miatt nem is bántam meg a vásárlást.  

Bodnár Zalán hétköznapi stílusban ír, nem használ bonyolult mondatokat, ami számomra túlontúl zavaró volt olvasás közben. Rendben... A könyv gyerekeknek íródott, mégis azt éreztem, hogy túlontúl egyszerűre sikeredett. Ezen felül, a szöveg dizájnját sem gondozták megfelelően, ugyanis nem sorkizárt, amitől én személy szerint a falra mászok. Fényévekkel jobb ránézni egy olyan szövegre, ami szépen rendezett, mint egy kesze-kusza irományra. Kétségkívül ez már nem az író hibája. 

Németh Gyula azonban remek munkát végzett! Az illusztrációi gyönyörűek, Ronaldo arcára elég egy pillantást vetnem, és máris be akarom törni az orrát, annyira tenyérbemászó és öntelt - tökéletesen olyan, mint a való életben. A rajzok azonban remekül illeszkednek a szöveghez, és ezernyi érzelem köszön vissza róluk, ami hatalmas pluszt ad a kötetnek. 

A kötet Ronaldo születésével és gyermekkorával indít, majd történik egy hirtelen váltás, ahol elkanyarodunk olyasféle érdekes információk felé, mint pl. hogy nincs tetoválása, mert az könnyen elfertőződhet, és mivel rengeteg vért ad - nem kockáztat. A felépítés kissé rendezetlen lett. A gyors váltás és a jótékonykodások leírása után ismét visszatértünk az életéhez, immár felnőtt családi hátteréhez, majd számokban láthatjuk sikereit. A végére pedig kapunk egy cuki kifestőt, és a kis focisták tornagyakorlatokat is végezhetnek a kötet két utolsó oldalán leírt gyakorlatok segítségével. 

A kötet legérdekesebb motívuma a pillangó, aminél kétszer is hangosan felnevettem. A poént nem szeretném lelőni, érdemes elolvasni. :D

Összegzés: 

Mindent egybevetve nagyon jól szórakoztam a könyv olvasása közben, és érdekes információkkal is gazdagabb lettem, a kötet legnagyobb erőssége azonban az illusztráció. Kíváncsian várom a további részek megjelenését.

A könyvet a focit szerető lurkóknak ajánlom!  

Történet: 4/5*

Illusztráció: 5/5* 

Sziasztok!

Ma a Manó könyvek kiadó gondozásában megjelent Varázslatos állatbirodalom c. sorozat kiegészítő kötetéről, a Milli csodás előadásáról hoztam értékelést.

A borító első látásra szerelem volt: nyuszi és tütü. *-* Ezen túllépve pedig egyébként is rajongok a sorozat illusztrációiért, így nem kellett gondolkodnom azon, hogy megvegyem-e a könyvet, hiszen a sorozat minden kötetét megszereztem már! :D  

A történetről röviden: 

Adott két kislány Lili és Luca, akik a varázskandúr, Bizsu segítségével jutnak át a Barátság-erdőbe, ahol mindig meleg van, ám a varázslatos átjárót átlépve havas táj tárul a szemük elé. Bizsu megnyugtatja a két lányt: nincs semmi baj, csupán kezdetét vette a Fagyos Fesztivál, ami egy három napon át tartó ünnep, s melyet az erdő beszélő, barátságos kis állatai nagyon szeretnek. Milli, a kisnyuszi rendkívül izgatott, ugyanis a harmadik nap estéjén balett előadása lesz a Harmónia Színházban. 

A semmiből azonban váratlanul felbukkan egy gonosz boszorkány, Grizelda, aki meg akarja kaparintani az erdőt, s éppen kapóra jön neki a hó és a fagy. Ellopja a három Téli Csodát: egy lila szilvát, egy hatalmas hópelyhet, és egy krémszínű hóvirágot, melyek a Fagyos Fesztivál elengedhetetlen kellékei. Az időjárás így a feje tetejére áll, s ha a négy barát - az erdő állatkáinak segítségével - nem szerzi vissza a három Csodát a harmadik napnyugtáig, a Barátság-erdő örökké fagyos marad...

A kötet három nagy fejezetből áll, melyek a Cukorszilva, a Hópehely és A hóvirág címet viselik. Beszédes nevek ezek, melyek a Téli Csodákat jelölik, s az egyes fejezetek az adott ereklye megtalálásáról szólnak.

Lili, Luca, Bizsu és Milli számtalan veszélyes és vidám kalandot él át, hogy megmentsék a Csodákat a boszorkány titkos talpnyalóitól, akik a történet elején még igazán ellenszenves teremtmények...
A kötetben többször felbukkan Ász kapitány, a mókás gólya, az Ász légitársaság kapitánya, és Bölcs Bagoly bácsi, a szavakban betűket felcserélő humoros feltaláló, aki találmányaival segíti az erdőben élőket túlélni a telet.
A mesében fontos szerepet játszik még a fekete hattyú, Adél Hóolvasztó tánca is, ami egy kilátástalan helyzetből menti meg a négy jó barátot.

Lili és Luca két aranyos, tiszta gyermek, míg Bizsu, egy bölcs és okos macska. Jelen pillanatban még nem tudom, hogy a többi kötetben is ennyire mellőzött szereplő-e a meseregény eleji bemutatkozójához képest, de nemsokára kiderítem.

A kötet abszolút főhőse és HŐSE azonban Milli, a tüneményes kisnyuszi, akinek az élete a balett, ám okosságból és bátorságból sincs híján. :)

Érdekesség:
- Az angol eredetiben a nyuszi a Mia nevet viseli, és bevallom őszintén nem értem, miért kellett a nevet lecserélni, ennek a magyarázatára rendkívül kíváncsi lennék...
- Daisy Meadows - A sorozat írója valójában Linda Chapman, a nagysikerű Heartland lovas könyv- és filmsorozat írónője, aki többféle álnéven is publikál. 

Összegzés: 

Milli immár színesben - A kép saját munkám.

A kötet önállóan is olvasható, nem érződött a rövidke előzménykötetek hiánya. Gyermekek és felnőttek számára is könnyen és gyorsan befogadható, érthető, kalandos mese. A szereplők szerethetőek, az illusztrációk gyönyörűek és engem személy szerint arra sarkalltak, hogy vásároljak belőle még egy példányt, amit aztán az elejétől a végéig szépen kiszínezhetek, mint egy felnőtt színezőt -  egy plusz varázslatot adva ezzel a bájos mesének.
A kötet vékonyka, nagy betűvel íródott, így abszolút gyermekbarát, a felnőttek számára már inkább zavaró, de gyorsan hozzá lehet szokni - és elvégre nem ők az igazi célcsoport.
Egy szó mint száz, mindenkinek ajánlom a Varázslatos állatbirodalom c. sorozat köteteit, aki igazán minőségi meséket szeretne a kezében tartani.

Történet: 5/5 nyuszi
Illusztrációk: 5/5 nyuszi 

Sziasztok!

Ma egy kissé rendhagyó könyvvel érkezem a Mesevilág-sorozatomba, ami ugyan gyermekkönyv, de ismeretterjesztő is egyben - méghozzá nagyon részletes, és érdekes kötet, mely az Irány a természet! Kreatív ötletek ifjú felfedezőknek címet viseli.

A kötet hat témakörre bontva vezeti be az ifjú kalandorokat a természet világába. Megismerkedhetünk a tavak, folyók és tengerek élővilágával, a vadon élő állatok világával, felfedezhetjük az erdőt, megtanulunk tájékozódni a vadonban, érdekes ismereteket szerezhetünk az időjárásról és még az éjszakai állatvilágba is bepillantást nyerhetünk. Teszi a könyv mindezt úgy, hogy játékos feladatokat és remek ötleteket is ad a szabadidő hasznos eltöltésére. 

A könyv megtanítja az olvasót az alapvető természeti kultúrára, és rengeteg hasznos definíciót ír le, mint pl. árapálytócsák: az árapálytócsák kis tavacskák, melyek a dagály után maradnak vissza a parton.

Fokozottan figyelmeztet a veszélyekre, a természet megóvására, és arra, hogy felnőtt kíséret nélkül a gyerekek ne nagyon randalírozzanak és tegyék ki magukat a veszélynek az erdőben. Mindezen információ szépen, nem általánosítva és nem dorgálón kerül megemlítésre.   

A kötetből megismerhetjük pl. a különböző állatok lábnyomait, megtaláljuk benne a morze ABC-t, és plusz érdekességként a szemaforjeleket is bemutatja. Az északi égtáj megkeresésére egy olyan módszert vezet fel, ami számomra teljes újdonsággal hatott. 

A Művészet a vadonban c. alfejezet különösen gyönyörű illusztrációkat tartalmaz és a könyv egyik legszebb két oldala, a Felhőatlasz c. fejezettel együtt, ami egyszerűen csodálatos. 

Az Éjszakai felfedezőtúra Milyen a természet éjszaka? c. alfejezetben pedig mókásabbnál mókásabb állatrajzok találhatók. 

Figyeljétek, a Csillagnézőben c. alfejezetben ezt a kis sunyi rókát. Hát nem édes? :D 

A Sütögetés a tűzön c. fejezet tartalmazott számomra egy furcsa ötletet, miszerint készítsünk kukoricát az erdőben. Hát nem tudom, ez mennyire erdőbe való étel, és hogy az hogyan is lesz finom és puha 20-25 perc alatt, tekintve, hogy főzni is ezer évig kell, de a könyv szerzői nyilvánvalóan okosabbak nálam, és van fogalmuk a VADON-ról (míg nekem nincs XD). Nem vagyok egy nagy kirándulós ember, így elhiszem, hogy 25 perc alatt ebből remek kis "lakomát" lehet csapni. :D

Összegzés:

A kötet rendkívül hasznos és érdekes gyermeknek és felnőttnek egyaránt, akár ismeretterjesztés bővítése, akár a  gyakorlati alkalmazás céljából. Az illusztrációk gyönyörűek, az állatrajzok rendkívül aranyosak, és rengeteg humoros percet okoznak. 

Ajánlom ezt a kötetet mindenkinek, aki természetbarát, és annak is, aki nem! :D 

Tartalom: 5/5*

Illusztrációk: 5/5*

Ma Simone Elkeles egyik regényéről, a Tönkretett vakációról hoztam értékelést, ami - be kell vallanom - a szívem csücskévé vált, a maga szépségével és hibáival együtt. 

Ma a Könyvtündér két új megjelenéséről hoztam egy rövidke értékelést. A Zenge, a zengő dínó c. könyvsorozatnak mind a két része egyidőben jelent meg magyarul David Bedford és Mandy Stanley tollából. 

Zenge, a zengő dínó

Egy szívet melengető történet, gyönyörű kivitelben...

Zenge, a zengő dínó (micsoda alliteráció - és ez még csak a kezdet) egyedül él egy parányi szigeten, és csupán egy rongyi a barátja. //Ezt a darabot azt hiszem, hogy mindnyájan ismerjük gyermekkorunkból. Nekem is volt, méghozzá a Manóvári manók c. anime ihlette Momócska párna, amit édesanyám varrt nekem.// Váratlanul, szó szerint az égből pottyan le hozzá egy nap Mamusz, a mamut (figyelitek ;)), akinek kilyukad a légballonja, így kénytelen a szigeten időzni. Ez a kényszerpihenő azonban mindkét szereplő számára pozitív változást hoz, hiszen most már mindketten egy új barátot tudhatnak magukénak. 

A történet végén Mamusz hazautazik, Zenge pedig átéli mindazt, amit mi mindnyájan gyermekként, ám a történet végkimenetele pozitív. A mese megtanít minket arra, hogy nemesek és önzetlenek legyünk, valamint megtanít a lemondásra is.

A kötet érdekessége, hogy minden aranyos képen el van rejtve egy parányi, mókás kishangya, amit meg kell keresni a gyerkőcnek olvasás közben. Igencsak feldobja a kötetet. :) ❤

A legcsodásabb nap (Zenge, a zengő dínó 2.)

A második rész egy picivel alulmaradt az elsővel szemben, mégpedig Mancó, a jegesmedve kevésbé szerethetősége miatt. Zenge, a kis dínó továbbra is cuki, ám Mamusz, a mamut - aki immár barlangrajzként is feszül főszereplőnk kuckójának falán - egy jóval érdekesebb és aranyosabb karakter volt. 

Ez a jegesmedve, nagy termetéből adódóan csetlik-botlik, picit bosszantó, ám pont a sete-sutasága miatt szerethető.

A cukiságfaktor tehát nem ugrik ki annyira ebben a kötetben, mint az első esetében, ám ebből is megtanulhatjuk, hogy a segítségnyújtás és a jószívűség igencsak fontos dolgok az életben. 

Ebben a kötetben madarakat és halakat kell keresni. Személy szerint én hiányoltam a hangyócát, bár azért itt-ott felbukkan a kis komisz, vele ellentétben azonban szerepelnek benne cuki szentjánosbogarak és katicák. (Igen, a katicák a gyengéim. *-* :D ❤)

Mindent egybevetve úgy érzem, hogy ismét egy hiánypótló mesekönyv született, és nem egy tucat alkotásról van szó.

Aki pedig kíváncsi az alkotópáros további mesekönyveire, az a Bookdepository oldalon szemezgethet az aranyosabbnál aranyosabb kötetek közül.

Történet: 5/5 dínó
Illusztrációk: 5/5 dínó