A nap egyre fogy, közeledik az év vége, s én elérkeztem a regény kategóriához... Mivel eme kategória magában foglalja a szívemnek egyik legkedvesebb zsánert, a történelmi romantikát is, úgy döntöttem, hogy ez a kategóriát ismételten két részre bontom... Tekintve, hogy a történelmi romantikusok jelentősen eltérnek a regény kategória 3. és 2. helyezettjétől, ők egy külön posztot kaptak, ám nem mehetek el ama tény mellett sem, hogy a kategória első helyezettje is jelentősen eltér a másik két helyezettől - és toronymagasan túl is szárnyalja azokat - ám egy egyetlen nyertest tartalmazó kategória és poszt létrehozása esztelen döntés lett volna... ^^ 

Melinda Metz Cirmos-hadművelet c. kötete június utolsó napján gördült be a nyomdából. Noha távol állnak tőlem a modern történetek, a fülszöveg és a végtelenül aranyos borító felkeltette a figyelmem a történet iránt, s bár izgatottan és kíváncsian, ám egy picit félénken is kezdtem neki az olvasásnak... Most, a kötet utolsó mondata után azt kell mondjam, hogy őrülten hálás vagyok a belső megérzéseimnek, amik az esetek kilencvenkilenc százalékában nem vezetnek tévútra... Imádtam a könyvet! ❤ 

Be kell vallanom és önmagamban is mélyebben elfogadnom, hogy bizony megéri néha kilépnem a komfortzónámból, s bár kalandozásaimat igyekszem óvatosan megejteni, olykor-olykor nyitnom kell, hiszen eddig minden alkalommal rejtett gyöngyszemekre bukkantam... :3

Történetünk főszereplője Jamie Snyder, a harmincnégy éves történelemtanár, aki édesanyja elvesztése után úgy dönt, hogy Los Angeles-be költözik cicájával, MacGyverrel és egy teljes évig csak önmaga megismerésére koncentrál. Jamie belefáradt, hogy a középiskolai tananyag szerint haladjon, s bár imádja a történelmet, nem tud tovább a tanmenet által diktált, őrült tempóban tanítani... Édesanyja elegendő pénzt hagy rá, ezért Jamie maga mögött hagyja a pennsylvaniai Avella-t és Los Angeles egy "eldugott" lakóparkjába költözik, a Meseudvarba... Az Üvegcipő utca 185. szám alatt Jamie Hófehérke kunyhójának tökéletes mását kapja, és készen áll arra, hogy belevágjon "Az Én Évem" projektbe...

Jamie izgatott új élete és a jövője miatt. A lány pillanatok alatt összeismerkedik szomszédaival, a pletykás Marie-vel és annak barátnőjével, Helennel, valamint a sorsába már régen beletörődött Allal, Marie férjével. Noha szomszédai igencsak furcsák, rendkívül barátságosan fogadják, így Jamie hamar beilleszkedik új otthonába, ahol azonban furcsábbnál furcsább dolgok történnek vele... 

Jamie

MacGyver pillanatok alatt feltérképezi a Meseudvart és a történet legfontosabb narrátorává válik. Főszereplő cicánk, szíve legmélyéig szereti gazdáját, aki a magányosság és a szomorúság szagát árasztja, ezért MacGyver úgy dönt, megkeresi neki a tökéletes falkatársat...
Mivel a Meseudvar több lakója magányosságszagot áraszt, Mac úgy dönt, nem csupán Jamie életét tereli a helyes mederbe, de segít egymásra találni azoknak is, akik életüket szomorúságban töltik... 
Mac már az első estén kiszökik és afelé a ház felé veszi az irányt, ahonnan ugyanolyan hatalmas magányosságszag árad, mint amit Jamie-n is érez... Mac így jut el férfi főszereplőnk, David otthonába, aki évekkel ezelőtt vesztette el a feleségét és most kutyájával, Diogee-val él... 

MacGyver először egy törlőkendőt, majd egy alsónadrágot visz Jamie tornácára, ám a cica reményeivel ellentétben a lány nem érzi azokat a szagokat, melyeket Mac szerint éreznie kellene... Minő fejletlen szaglás... ^^
Jamie tornácán minden reggel újabb és újabb holmik jelennek meg, s ha mindez nem lenne elég, a Meseudvar több lakója is oda nem illő tárgyakra lel a saját tornácán... 

A Cirmos-hadművelet egy rendkívül szórakoztató, szívet melengető romantikus regény, melyben a szerelem cicatalpakon érkezik és mindent elsöpör... ❤

A kötet legszerethetőbb figurája és mondhatni első számú főszereplője maga MacGyver, ez a hatalmas szívvel megáldott, végtelenül aranyos cica, kinek legmélyebb és legőszintébb gondolataiba nyerhetünk bepillantást. Gondolatai, jelenetei, aranyos próbálkozásai tökéletes keretet adnak a történetnek. Szórakoztató és üdítő egy cica szemszögén át látni a cselekményt, és a Mac szemszögéből íródott jelenetek egy plusz varázst adnak az egyébiránt is érdekes és jól megírt történetnek. Mac teljesen máshogy tekint a világra, mint az emberek, és nem érti, miért kell annyira a szájukba rágni az egyébként oly nyilvánvalót... Nézetbeli különbségeiből számtalan humoros szituáció kerekedik, mely mosolyt csal az olvasó arcára és melegséget költöztet a szívébe. :3


Jamie egy szerethető, önmagát kereső főhősnő, aki elveszett az élet útvesztőjében... A regény elején a lány még nem is sejti, milyen jó döntést hozott, amikor a Meseudvarba költözött, ahol olyan emberekkel hozta össze a sors, akiktől rengeteget tanulhat. Jamie egyedül áll a világban, és személyisége eléggé kettős, hiszen bizonyos mértékig teljesen önálló és határozott, olykor-olykor azonban nem tud ellent mondani, sodródik az árral és félénkké válik... 

David

A könyvet köszönöm a General Press kiadónak! 

Értékelés: 5/5 cica

Idézetek

"MacGyver kinyitotta a szemét, és elégedetten dorombolni kezdett."

"Vajon hogy tudná rávenni Jamie-t, hogy felfedezze van itt valaki, aki remek falkatárs lehetne...?"

"A férfinak kell idősebbnek lennie egy kapcsolatban."

"- A barátod vagyok. Ismerlek még azelőttről, hogy kitört volna rajtad a pubertáskor, tehát legalább öt éve..."

"- Írjuk bele, hogy van egy kutyád. Ez megmutatja, hogy legalább képes vagy életben tartani egy másik lényt."

"Nem volt semmi baja a laptoppal, de ha listákat vagy terveket kellett írnia, még mindig előnyben részesítette a papírt és a tollat."

"Jamie-nek már-már az volt az érzése, hogy belepottyant egy nyúl üregébe, és Csodaországba került, mint Alice vagy egy tornádó kapta fel, mint Dorothyt. Minta egy másik világba csöppent volna."

"A képzeletem a legjobb barátom. Mindig megtalálom a módját, hogyan szórakoztassam el magamat. Sok képzeletbeli kalandom akad, és néhány valódi is." 

"Az, hogy nem akart tovább történelmet tanítani, még nem jelentette azt, hogy nem imádta a történelmet, és ez az új város szolgált jó néhány érdekes sztorival." 

"Amikor hazaért, Davidet a kutyája, Diogee az ajtóban fogadta. A szájában tartotta a pórázt, és úgy csóválta a farkát, hogy az egész hátsója beleremegett."

"Őszintén szólva a srác elég sok mindent nem szeretett. Úgy tűnt, kizárólag mogyoróvajon, rágcsálnivalókon és gumicukron él."

"Aranysárga szemével a kutyát bámulta, és olyan volt a pillantása, mint két gyűlölettel teli lézersugár."

"Egyszerűen csak több erőfeszítésre lesz szükség, hogy megértesse vele: a boldogsághoz az kell, hogy megtalálja a megfelelő falkatársat. De MacGyver készen állt a kihívásra. Bármit megtenne Jamie-ért!"

"Ő sem tökéletes, az igaz, de akkor is hozzá tartozik." 

"- Mert a rózsaszín ugyebár lányos, és a nők általában alárendelik magukat - jegyezte meg Jamie."

"Jamie vetett még egy pillantást a hátsójára - elég szemrevaló volt -, annak ellenére, hogy ez "Az Én Évem" és különben is, a férfiakat tárgyként kezelni ugyanolyan helytelen, mint a nőket."

"- Talán épp azért érzed ezt az intenzív fájdalmat, mert készen állsz a továbblépésre. És tudod, hogy ehhez el kell engedned Clarissát."

"Emlékeztetnie kellett magát, hogy Jamie csak ember, és nem lehet tőle elvárni, hogy mindent megértsen." 

"Jamie nagyot pislogott rá. Olvasta valahol, hogy a macskáknak ez olyan, mint egy puszi, a szeret jele, és ezzel kimutathatja, hogy nem az ellenfele vagy a riválisa."

"- Azt hiszem, sétálok egyet, hogy kicsit jobban megismerjem a környéket. Van valami javaslatuk, merre induljak? 

- A Hírességek sétánya innen pár saroknyira kezdődik. Hollywood nem a legbiztonságosabb ezen a fertályon, de napközben nem lesz baj. Jó séta lenne."

"Azért vannak a hirtelen rátörő gyászrohamok, mert bűntudata van?"

"- Számítok rá, hogy az anyja bármelyik nap megkérhet, hogy tartsak vele egy nagy beszélgetést a férfidolgokról -...

Ruby elnevette magát. 

- Mondd neki, hogy csinálja azt, amit az én szüleim, és tegye ki a könyvespolcra a Minden, amit tudni akartál a szexről egy példányát. 

- Ennyivel elintéztétek? - kérdezte David. 

- Az is bőven elég volt. Benne volt minden, amit tudni akartam, plusz egy-két dolog, amit nem..."

"- ...Ez a póni Miss Riley Brewer tulajdona, aki a Sohaország utcában lakik."

"Lehet, hogy Rubynak igaza van. Talán saját magát szorítja korlátok közé azzal, hogy csak olyasmire koncentrál, amiről már tudja, hogy szereti csinálni. Talán van valami olyan tevékenység, amit egyenesen imádna, de még soha eszébe sem jutott kipróbálni.

Azt gyanította, a szörfözés nem tartozik ebbe a kategóriába. De a fenébe, miért is ne próbálná ki? "Az Én Évem" önmaga felfedezéséről szól."

"Úgy tűnt, még álmában is elszántan tartotta magát ahhoz, hogy nem hajlandó megérteni a cicája sugallta üzenetet."

"Mac emlékeztette magát, hogy bizonyos értelemben Jamie-ről úgy kell gondoskodni, mint egy kiscicáról."

"Nem is kellett megízlelnie a levegőben lengedező szagokat, anélkül is tudta, hová kell mennie. Volt egy szag, ami elnyomott minden mást. Szinte sütött belőle a magányosság, és még valami erősebb érzés, valami fájdalom, aminek a vibrálását Mac még a csontjaiban is érezte."

"Mac kötelességének érezte, hogy segítsen annak az embernek, akiből ez a szag árad, és aki ilyen fájdalmat sugároz." 

"Azonnal kiszúrta a szag forrását: egy átizzadt póló. Az emberek meg az állandó izzadás... Ha neki nagyon melege volt, egészen kicsikét izzadt a lábujjai között, ami frissítő érzés volt. De az emberek nevetséges mennyiséget képesek kiizzadni. A póló úgy festett, mintha az eső áztatta volna el. Mac undorral megborzongott."

"Az izzadságtól olyan átható lett az az emberi magányosságszag, hogy ezt már Jamie-nek is fel kell ismernie."

"Ha Jamie megérzi a szagot - úgy is menni fog, ha a kezébe sem veszi -, akkor rá fog jönni, hogy annak, aki ezt viselte, ugyanannyira szüksége van valakire, mint neki." 

"- És már nincs ingyen pattogatott kukorica. Régebben azon éltem. Megmentette a májamat, mert felszívta a sok piát."

"- ...a leghalványabb elvárást is feladtam, hogy tökéletesen csináljak bármit is..."

"...Jamie-nek továbbra is szüksége lett volna egy falkatársra. A kutyák és az emberek már csak ilyenek. Nem tehetnek róla."

"- A bűnözőelme elbűvölő - jegyezte meg Hud."

"Nagyon hosszú ideje nem randizott már, de arra nem számított, hogy még az ujjai között is izzadni fog."

"Mi lenne a címe a rólad készült filmnek?"

"Jó humorérzéke volt, habár nem értett meg egy utalást, amit David a Ponyvaregényre tett, és ő mindig egy kicsit óvatos volt azokkal, akik nem szeretik a kedvenc filmjét."

"David felvette a telefont. Az üdvözléssel nem is fáradt. 

- A nő terhes. És barátja van - közölte. 

- Ne hagyd, hogy ez elvegye a kedvedet - mondta Adam, miután abbahagyta a nevetést."

"Jamie megértette, hogy vannak dolgok, amikről jobb nem beszélni."

"- Sidecar koktél volt. Én nem ismertem. Most már tudom, hogy szánalmasan műveletlen vagyok a koktélok terén."

"- Néha úgy érzem magam, mintha a harmadik gyereketek lennék - jegyezte meg David.
- A mi nagyra nőtt, kissé tökkelütött gyerekünk - mondta Adam. - Igen, pontosan így érzünk veled kapcsolatban."

"...szinte biztos volt benne, hogy ez a kurzus nem neki való. Ő szerette elfojtani az érzéseit, míg a megfelelő helyen nem engedhetett nekik szabad folyást..."

"- Te vagy az egyetlen férfi, akire szükségem van MacGyver!"

"Vannak napok, amikor én is csak Calvin és Hobbes kalandjaira vágyom."

"- Hm... Olyan íze van, mint a vodkába áztatott gumimacinak, amit egyetemista koromban eszegettem.
- Úgy látom, jó élmény volt magának az egyetem - jegyezte meg David.
Jamie elnevette magát.
- Igen. És meglepő módon tanultam is ezt-azt..."

"Elszántabban neki kell látnia a küldetésének, hogy falkatársat találjon neki. Az emberek roppant furcsák... Néha csak a magukfajta érti meg őket teljesen."

"Ahol a tökfej kutya lakott meg a magányos férfi. Talán ez a hívás, ami árad belőle, azt jelenti, hogy neki is emberi falkatársra van szüksége. Mivel Jamie-nek is ugyanez a szaga volt, talán végre megérti, hogy Mac megtalálta neki azt az embert, aki a megfelelő társ lenne. Azért visz neki még holmikat néhány más potenciális falkatárstól is, hátha nem tetszik neki a választása. Időként előfordult, hogy nem értettek egyet. Mac például soha nem tudta meggyőzni, hogy ahányszor enni kér, mindig adjon neki."

"Emberek... annyian vannak, akik a segítségére szorulnak!"

"- Ha elloptam volna, gondolja, hogy a tornácomon tárolom? Nem kell ördögi zseninek lenni ahhoz, hogy az ember tudja, hogy a lopott szajrét el kell dugni."

"A macskám egy erőszakos kis dög..."


"- Jaj, ne! - suttogta Jamie. - Jaj, ne! Mac a tolvaj! Egy besurranó macska!"

"- Ezt nem visszük haza! - közölte szigorúan Mackel. - Rossz cica vagy. Nagyon rossz! - Mac erre hangos dorombolásba kezdett. Soha nem zavarta, ha leszidta. Néha, mint most is, szinte úgy tűnt, mintha egyenesen élvezné."

"- Diogee? Ez meg miféle név?
- A D.O.G. szó, betűzve - magyarázta David."

" ...Jöjjön át bármikor, ha meg akarja nézni a macskám által begyűjtött szajrét. Abban a házban lakom, ami úgy néz ki, mint Hófehérke kunyhója, Defranciscóék szomszédságában.
- Oké, átmegyek. - David kikísérte a vendéget az ajtóig. - Szeretnék találkozni azzal a kis besurranóval."

"Mac félig kinyitotta a száját, és nagyot szippantott a levegőből. Élvezte, hogy mennyire megváltozott Jamie illata, amikor ezzel a férfival beszélgetett. A férfié is megváltozott. A magányosság szaga enyhült, és hívogató melegség váltotta fel."

" ...Például meg van győződve róla, hogy azért hagytam ott a dolgokat mások lábtörlőjén, hogy eltereljem magamról a gyanút. Amire igazán fájt a fogam, azt a saját ajtóm elé tettem, a többi csak elterelés. Ugye sejted, mennyire vágyom egy neon-narancssárga fecskenadrágra?"

"- Senkinek nem kéne olyannal együtt maradni, aki rosszul bánik vele..."

"Az emberek hibája minden... Rémes, hogy milyen ostobák! Eleinte az orrukat okolta azért, ami olyan hasznavehetetlen, hogy nem is lenne szabad orrnak nevezni. Inkább csak egy arcdudor."

"...És azt is érezte, hogy boldogabbá teszik egymást. De ettől még akartak több időt együtt tölteni? Nem. Mert csak emberek, és azt is alig tudják, hogyan kell segítség nélkül életben maradni."

"...És Jamie is hálás lehetne, hogy ő Mac gazdija. Ha az élete végéig minden este ki kell szöknie, akkor is meg fogja értetni vele, hogy mi az, ami boldoggá tenné."

"- Most megvagy! Lebuktál, MacGyver!"

"- A hálószobámban volt.
- Ó, te jó ég! Nem tudom, mi üthetett belé. A végén még kipenderítenek miatta a Meseudvarból."

"- Szörnyű, hogy mennyi baj van veled! De azért én szeretlek. - Odadörgölte az arcát a macska fejéhez, Mac pedig hangosan dorombolni kezdett."

"- ...Mostanában tényleg gyomorszájon vágott az a gondolat, hogy esetleg életem végéig egyedül maradok..."

"- Megírom neki, hogy járni kezdtem egy szomszédommal, és megvárnám, ez hogy alakul... - David rámosolygott. - Maga nagyon jól jön nekem."

"Ha Diogee, Jamie és David együtt akarnak lenni Mac felségterületén, akkor a kutyának tisztában kell lennie azzal, hogy hol a helye a falkában - legalul."

"- Nem gondolod, hogy Davidnek furcsa lesz, hogy miért csíptem így ki magam? - aggodalmaskodott Jamie.
- Elfelejted, hogy a pasik nem elemezgetnek ilyen dolgokat. Az biztos, hogy nem keresik egy rúzsárnyalat titkos jelentését."

"- David küldött egy üzenetet. Tudni szeretné, vannak-e tetoválásaim, mert nem hajlandó időt tölteni egy olyan nővel, aki nem szereti annyira a testét, hogy kellőképpen feldíszítse..."

"Jamie macskája mag az ördög, gondolta David."

"De amikor Jamie este ajtót nyitott, már nem volt kedve nevetni. Erre nem számított..."

"- Nincs semmi baj azzal, ha azt csinálod, amit szeretsz..."

"Ez már nem olyan volt, mint egy álrandi. Nagyon is valósnak tűnt. És pokolian szexinek."

"- Szóval beveted a nagyágyút, igaz? Egyetlen nő sem tud ellenállni a minitortáidnak. - Lucy elvett egyet a tálcáról. - Ez majdhogynem tisztességtelen módszer. Mintha szerelmi bájitalt használnál."

"Dzsem az én Jamemnek."

"- Lucy már nagyon szeretne találkozni veled. Meg akar győződni róla, hogy elég jó vagy-e nekem - magyarázta David. Ahogy leült, Mac azonnal az ölébe ugrott.
- Nem hinném, hogy elég jó vagyok - mondta Jamie. - Az biztos, hogy nem tudok versenyezni egy ilyen ajándékkal, mint a macskanyommintás, dzsemmel töltött süti. Még cuki becenevet se találtak ki neked.
- Hál Istennek! - jegyezte meg David..."

"- Felismerte a melltartóját?
- Azt mondta, hogy szerinte az övé. Talán egyszer kivillant a ruhája alól a melltartó pántja, és meglátta. Egy tizennégy éves fiúnak eléggé beindíthatja a fantáziáját egy lány melltartópántja, akibe bele van zúgva, főleg, ha párducmintás, mint ez."

"- Látod? A férfiakra inkább ez jellemző. Ők nem őrjítik meg saját magukat azzal, hogy folyton elemezgetik, amit mondanak."

"- ...Szered a pizza szélét?
- Szerintem a széle a második legjobb dolog benne, a sajt után.
- Nagyszerű. Az enyémet is megeheted, nekem az túl száraz, de nem szeretem kidobni.
- Tökéletes álpárt alkotunk - jelentette ki David..."

"Ennek ellenére valami nem hagyta nyugodni. Van még más küldetése is... Nem nyugszik, amíg nem segít minden rászorulónak!"

"David rendes fickó."

"- Játszunk megint rodeósat?
- Hát persze - felelte Ruby, mire a kislány szeme felcsillant. Az is egyértelmű volt, hogy az asszony jelenléte boldoggá teszi - gondolta Jamie. És az ő bolond besurranó macskája hozta össze őket."

"- Ez az enyém?...
- El a kezekkel! Ezt a tolvaj macskádnak hoztam...
- Csak kétszer szaglászta meg, mielőtt bekapta, ez olyan, mintha ötcsillagos értékelést adott volna rá..."

"- Csak azt kezdtem mondani, hogy ha igazán meggyőző akarnék lenni, akkor ki sem engednélek a hálószobából legalább az első pár hónapban - vallotta be David."

"- ...Készíthetnél egy fotósorozatot  kis sztorikkal azokról az emberekről, akik ezt csinálják, amit szeretnek..."

"- Ha most látnád magad, akkor saját magadat is le akarnád fotózni..."

"- ...Itt volt az orrom előtt, de lehet, hogy nélküled nem vettem volna észre."

"Miközben Jamie megfújta a gyümölcsöt, David a száját figyelte, és megint csak a szexre tudott gondolni. Úgy érezte magát, mint egy kamasz fiú. Mindenről, amit Jamie csinált, a szex jutott eszébe. Habár, ahogy a nő óvatosan belenyalt a keverékbe, hogy nem túl forró-e, attól egy nyolcvanéves is beindult volna."

"- ...Annak ellenére, hogy nem vagy hajlandó lefeküdni velem, amíg meg nem hívlak egy jó vacsorára, gondolom, egy kis nyálcsere belefér - ugratta Jamie."

"- Kampai! - koccintotta oda a poharát.
- Kampai! - ismételte meg Jamie, és felült az egyik asztal szélére. - Nem baj, ha ideülök?
- Nem, dehogy. - David is mellé telepedett. - Tudtad, hogy van egy hagyományos japán pohárköszöntő, aminek az a jelentése, hogy "Fáradt vagy", Ez egy nagy bóknak számít, mert ők nagyra tartják, ha valaki keményen dolgozik."

"David is leugrott az asztal széléről, és kivette Jamie kezéből a mérőpoharat. Magához húzta, és megcsókolta úgy, ahogy egész nap vágyott rá, a kezét lassan végigsimítva a hátán..."

 "Mac tudta, hogy annak a tökfej kutyának a gazdájával volt, Daviddel. Megérezte rajta a szagát. Jól választott. Jamie-nek hagynia kéne, hogy ő hozza meg a döntéseket az életében." 

"Eltekintve a csókoktól. Jamie érezte, hogy forróság önti el az arcát és az egész testét, csak ha eszébe jut. 
Ruby vádlón rábökött a mutatóujjával. 
- Te lefeküdtél vele. 
- Dehogy! - kiáltott fel a lány."

"David igyekezett kitalálni, hogy lehetne tapintatosan közölni, amit mondani akart. - Lehet, hogy egy kicsit le kéne mosnod a kölniből. - Ennél jobb ötlete nem volt. 
Zachary elvörösödött. 
- Ennyire büdös? - kérdezte rémülten. 
- Nem, de hogy, csak ebből egy egészen kicsi is elég..."

"Úgy döntött, átmegy Jamie-hez, és elmeséli neki, mik a legújabb fejlemények a Meseudvar tinirománcában."

"- Hogy vagytok, ti nagy idióták?" - üdvözölte őket, és lehajolt, hogy megölelgesse a kutyát, mielőtt a vállára ágaskodna. 
- Hé, egyikünk sem egy észkombájn, de az "idióták" kicsit durva - tiltakozott David."

"Másnap reggel Mac az ablakpárkányon üldögélve bámult kifelé, és várta a megfelelő pillanatot. Jobban szerette éjszaka végrehajtani a küldetéseit, a sötétség jótékony leple alatt, de ezt olyan feladat volt, amit csak nappal lehet elvégezni. Szemernyi kétsége sem volt, hogy sikerülni fog. Végül is ő MacGyver!"

"Mac nem igazán értette, hogy a nő miért reagál így arra a férfira. Az egész teste megfeszült és kővé dermedt, ahogy egyes macskák akkor szoktak, ha egy nagy kutyával találják szemben magukat. Persze Mac nem. Ha ő meglátott egy nagy kutyát, hát az megkapta a magáét. Rögtön eljárt a mancsa."

"- Álljon csak meg egy percre, cukipofa!"

"- Már annyira meguntuk a megjátszott szexuális életünket, hogy pornót kölcsönzünk?"

"- Isten hozott a titkos Los Angeles-i klubok világában!"

"- Ez jó lett - mondta kissé kifulladva. Valószínűleg David hangja is ilyen lett volna, ha megpróbál megszólalni. Egyetlen csók is elég volt, hogy elnémuljon." 

"Annyira jól érezte magát, hogy úgy döntött, tesz egy szívességet a kutyának. Felugrott a kapu tetejére, egy szakavatott mozdulattal kipiszkálta a reteszt, aztán félig rádőlt a kapura, hogy kinyíljon. 
Annak ellenére, hogy szabad lett, a kutya csak ült egy helyben. Tényleg egy tökfej!
Nyilván kell neki egy kis segítség. Nem probléma. Mac a kapuról ráugrott a kutya hátára. Diogee abbahagyta a nyüszítést, és vonításban tört ki. Aztán fejvesztve kirohant a kapun, miközben Mac a hátán lovagolt. Juhééé!"

"Ki kell szabadulnia innen..."

"- ...Akkor halljuk a jó dolgokat. Milyen volt? - vonta fel kérdőn a szemöldökét Ruby. 
- Olyan jó, mint ahogy elképzeltem - felelte Jamie. - Illetve százszor jobb."

"Mintha valaha is el tudná felejteni a tegnapi éjszakát..."

"A csönd az csönd."

"- Ne tegyél úgy, mintha nem értenéd! Ne tegyél úgy, mintha őrült lennék! Tegnap éjjel szexeltünk, ma meg úgy viselkedsz, mintha fertőző lennék, és annyit vetsz oda, hogy "majd kereslek". 

"Mac figyelte Jamie-t, aki az ágyon feküdt. Sírt, és Mac nem tudta, hogyan segíthetne rajta. Végül odament, mellé feküdt, és amilyen szorosan tudott, odasimult hozzá. Jamie tovább zokogott.
A belőle áradó szag rosszabb volt, mint a magányosságé, ami miatt elhatározta, hogy falkatársat talál neki. Valami félresiklott. Érezte, amikor korábban David bejött a házba. Jamie illata azóta sokkal rosszabb lett. A szomorúság nyomasztóan ránehezedett Macre, szinte fojtogatta.
Davidet választotta ki neki, és most az lett a vége, hogy Jamie itt zokog. Kudarcot vallott a küldetésével, cserben hagyta. 
Mac felállt, leugrott az ágyról, aztán bebújt alá, és összegömbölyödött. Jobb lesz, ha távol marad Jamie-től. Meg mindenki mástól."

"- Ez gyáva lépés lenne, és te nem vagy az - jelentette ki Lucy. - Felnőtt férfi vagy, viselkedj is úgy!
- Amíg nem teszed meg, úgysem fogod jobban érezni magad - fűzte hozzá Adam."

"- MacGyver, ha azért vagy szomorú, mert azt hiszed, én az vagyok, hát ne legyél! Semmi bajom. - Ez persze hazugság volt. A legszívesebben ő is begömbölyödött volna az ágy alá Mac mellé, és soha többé ki se jönne onnan."

"Rubynak igaza volt. Hiányzott neki David. Nem, a "hiányzott" túl enyhe kifejezés. Vágyott utána, valósággal fájdalmat okozott, hogy nem lehet vele."

"- Jó cica vagy! Csak annyi kell, hogy én jól legyek, akkor te is jobban leszel."

"Mac elszántan kinyitotta a szemét. Végre felismerte, mi az igazság. Nem ő tévedett Daviddel kapcsolatban. Igenis ő volt a megfelelő falkatárs Jamie számára. Tudta, hogy a gazdája mikor boldog, és vele boldog volt. David is boldog volt vele. Mac orra soha nem tévedett. Ők ketten kavarták össze a dolgokat. Vagy talán annak a tökfej kutyának a hibája. De Mac majd renbe hozza! Nem maradhat örökké az ágy alatt. Nem hagyhatja cserben Jamie-t. Szüksége van rá, ő pedig szereti."

"Mac olyan dorombolásba kezdett, hogy a bundája is belerezgett. Ha tele lesz a hasa szardíniával, bármire képes!"

"Amióta előbújt az ágy alól, olyan pajkos volt, mint egy kiscica, és tovább játszotta a besurranó tolvajt."

"Amíg Mac beteg volt, nem történtek újabb lopások, de amint jobban lett, megint elkezdődtek." 

"Mac meg tudta állapítani Jamie légzéséből, hogy csak úgy teszi, mintha aludna. És azt is tudta, mikor aludt el tényleg. Akkor a kéményhez sietett, és felmászott benne. Leült a tetőre. Nem volt biztos benne, most mi is legyen a következő lépés. Amit eddig csinált, nem vált be. 
Jamie és David ott hagyták az ajándékait a szökőkútnál. Már kezdte azt gondolni, hogy tényleg olyan tökfejek, mint a kutya. Ő tökéletesen tisztában van vele, hogy arra vannak teremtve, hogy falkatársak legyenek, akkor ők miért nem tudják?!"

"Várjunk csak, a kutya! David imádta azt a kutyát. Mac el sem tudta képzelni, miért. Nem csinált mást, csak nyáladzott és mindent levizelt. De David szerette, ahogy Jamie szerette Macet."

"A mellkasa egyre jobban szorított, ahogy közeledett Jamie házához. Csak egy percre kell találkoznia vele, ettől még nem kell félni. De mire bekopogott az ajtaján, már küzdenie kellett minden lélegzetvételért. A bordái satuként szorították össze a tüdejét."

"...a lelke mélyén meg volt győződve róla, hogy neki soha nem lesz szüksége terápiára, és elég okos ahhoz, hogy megoldja a saját problémáit. De nyilván nem így van."

"- Képzeld, Hud kénytelen lesz beletörődni, hogy Mac áll a betörések mögött. Épp a szemtanúja volt, ahogy ellop valamit. És én nem voltam ott, hogy jeleket adjak neki, vagy szardíniával próbáljam megvesztegetni. Meg arra is rájöttem, hol szökik ki - mutatott a kandalló felé. 
David MacGyverre pillantott. 
- Figyelemre méltó teljesítmény - jegyezte meg."

"Nem a férfiak állnak az álmai útjába úgy általában, csak azok a fajta férfiak, akikkel régebben kapcsolata volt. És az, hogy saját magával nem törődve mindenben csak az ő kedvüket kereste."

"- Oké, akkor most kinyitom az ajtót. Készüljetek fel Diogee üdvözlésére! - figyelmeztetett mindenkit Jamie, aztán beengedte a vendégeket a házba, ahol a kutya mindenkit lelkesen képen nyalt. 
- Jobban csókol, mint te, Zachary - jegyezte meg Addison szeretetteljesen. 
- Szóval több nyelv, értem - mondta Zachary. 
- Ezt nem is hallottam - szólt közbe Addison anyukája."

"- Teljes mértékben Macet illeti a dicséret."

"- Nem gondoltam volna, hogy sikerül kiadnod egy könyvet egy ilyen tapadós, követelőző, kontrollmániás pasi mellett, mint David.
- Nagyon vicces - felelte Jamie. - Na gyere, menjünk ki! - Hátranézett a válla fölött. - Te maradsz, Mac! - figyelmeztette a macskáját. - Szobacica vagy. A kémény le van zárva!"

"Kinek kell a kémény? Van sok más módja is annak, hogyan lehet kijutni egy házból, már ha valaki olyan leleményes, mint MacGyver."

"A grillsütő felé ballagott, élvezte a sülő hús illatát és a boldog emberek szagát, főleg azt, ami Jamie-ből és Davidből áradt. A farka vége megremegett. Jó munkát végzett. Még egy nagyot szippantott, a nyelvét is használva, hogy jobban érezze a levegőben terjengő szagokat. Vannak még a környéken emberek, akiknek szükségük van a segítségére. Ma este kiválaszt egy újabb szagnyomot." 

"Ki tudja, egyik-másik küldetésen szüksége lehet majd egy izomagy segítségére is. Ez a tökfej jó lesz erre a célra. Macnek pedig van elég esze kettőjük helyett is!"